Elek István: A Klubrádiót Budapesten, a Katolikus Rádiót a Kárpát-medencében ítélik hallgatásra?

Hacsak nem történik valami rendkívüli esemény, a Klubrádió február 11-én elhallgat Budapesten (vidéki frekvenciáin sugározhat tovább), a Magyar Katolikus Rádió pedig e hét végén lesz kénytelen beszüntetni adását a Kárpát-medencében.

Amint azt a szerdai cikkemben írtam, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia által hét éve indított Magyar Katolikus Rádió középhullámú sugárzási szerződése 2011. január 15-én lejár. Bár lett volna lehetőség a szerződés meghosszabbítására, a rádiót működtető Zrt. tulajdonosa, a Püspökkari Konferencia erről végül lemondott.

Fotó: MKR

A középhullám lefedettsége az első pillanattól nem felelt meg a pályázati kiírásban feltüntetett adatoknak. Az MKR Zrt. erre hivatkozva több alkalommal is próbálta elérni az ORTT-nél, illetve az Antenna Hungáriánál a megterhelően magas frekvenciadíj csökkentését – sikertelenül.

Kérdés persze, hogy ha a Püspökkari Konferencia 2004-ben érdemesnek látta belevágni ebbe a vállalkozásba, és azóta évről évre kifizette a magas frekvenciadíjat, azokban az években is, amikor sokkal rosszabb helyzetben volt – hiszen a Gyurcsány-kormány az elmúlt években a Magyar Katolikus Egyháznak jogszerűen járó oktatási támogatások egy jelentős részét is visszatartotta – miért épp most nem vállalja tovább ezt a terhet? Miért épp most ejti ki a kezéből ezt a minden más intézményénél hatékonyabb kommunikációs és evangelizációs eszközt? Miért mond le örökre erről a közel hét év alatt összegyűjtött sok százezer fős hallgatói táborról?

Éppen most hallom a Kossuth Rádióban nyilatkozó Juhász Judittól, a rádió vezérigazgató-helyettesétől, hogy becsléseik szerint a határon túli magyarságot is beleszámítva 600 ezer és 1 millió közé tehető a hallgatóik száma. Nagyobb része nyilván elkötelezett hívő. Kisebb részük azonban főként a színvonalas közszolgálati jellegű ismeretterjesztő, kulturális, irodalmi műsoraiért hallgatja a rádiót, közöttük sok olyan is van, akihez egyébként más módon aligha jut el a katolikus egyház hangja.   

A kérdés egyelőre megválaszolatlan.   

De arra sincs válasz, hogy állhatott elő az a helyzet, hogy mindmáig egyetlen kis körzeti vagy regionális URH frekvenciával sem rendelkezik a rádió. Amelyen, ha összehasonlíthatatlanul kisebb hallgatói kört elérve is, de folytathatná a sugárzást.  Erre már a mai Médiatanács lenne illetékes magyarázattal szolgálni. De egyelőre hallgat.

Az előzmények 2009 novemberéig nyúlnak vissza. Az ORTT ekkor írta ki a 92.9-es budapesti frekvenciát, amire vételjavítással vagy önálló műsorszolgáltatással lehetett pályázni.

Fotó: Klubrádió

A Klubrádió szerződése az általa használt frekvencián ugyancsak lejáratához közeledett (2011. feb. 11.). Ezt a frekvenciát azonban, ami lehetőséget adott volna a működő rádió szerződésének meghosszabbítására, az ORTT nem írta ki. Ezért aztán a Klubrádió is ringbe szállt a 92.9-es frekvenciáért, és májusban az előző kormánykoalíció által delegált ORTT-tagok szavazataival – a nagyobb sugárzási tapasztalatért kapott plusz egy ponttal – megnyerte a versenyt az MKR előtt.

Noha ezt a frekvenciát eredetileg kimondva – kimondatlanul a Magyar Katolikus Rádiónak szánták. Ahogy erről Szalai Annamária nyilatkozta akkor az egyik internetes lapnak, nem egyedi eset volt az ORTT gyakorlatában, hogy eleve valamelyik rádiónak szánják a pályázatra kiírt sávot, ugyanez történt korábban a Magyarországon elinduló BBC-vel is. „Akkor is, most is úgy gondoltuk, hogy szükség van arra a rádióra, ezért törekedtünk már a pályázat megszövegezésekor arra, hogy lehetőség szerint nyerjen”. A pályázatot ezért is írták ki közműsor-szolgáltatónak, nem pedig kereskedelmi csatornák számára – fűzte hozzá.

Jobboldali politikai körökben nagy felháborodás fogadta az ORTT baloldali kurátorainak döntését. Szalai Annamária és Tirts Tamás illegitimnek nevezték, és a visszavonását követelték. A KDNP kilátásba helyezte, hogy a bírósághoz fordul. Szalai Annamária egyenesen azt állította: a baloldali kurátorok „a választások előtti üléseik egyikén elhallgattatják a Magyar Katolikus Rádiót”.

Tavaly tavasszal, e történettel párhuzamosan, az MKR öt vidéki frekvenciára (Győr, Szombathely, Székesfehérvár, Szeged, Szolnok) is beadta a pályázatát. A választások miatt azonban az ORTT már nem döntött ezekben az ügyekben. És mindmáig nem döntött róluk utódja sem, a választás után kétharmados kormánytöbbséggel létrehozott Médiatanács sem. 

A kormányváltásig már nem volt rá mód, hogy alá is írják a szerződést a Klubrádióval az elnyert frekvenciára. A kormányváltás után pedig nem volt rá szándék. Noha a rádió kifejezte ebbéli készségét. Hónapokig tartó csend következett. Majd 2010 decemberében közleményben tudatta a Médiatanács, hogy eredménytelenné nyilvánította és lezárta a Budapest 92,9 MHz-es frekvenciára kiírt, "és lassan már két éve húzódó pályázati eljárást."