Ungváry Krisztián a zsidóüldözésről: ne fogjunk mindent a németekre!

A nemzeti együttműködés szellemében kellene széleskörűen megvitatni az alkotmánytervezetbe bekerült megállapítást, miszerint a magyar állam 1944 márciusában elvesztette önrendelkezését, amely csak 1990-ben állt vissza – javasolja Ungváry Krisztián történész. Szerinte ez így túlságosan leegyszerűsítő, gátolja a szembenézést a múlttal, ráadásul lehetőséget ad rá, hogy történeti kutatásokat az Alaptörvényre hivatkozva támadjanak.

hvg.hu: Az Indexen megjelent jegyzetében felveti az utókor felelősségét, azt, hogy a nemzetnek tisztességesen szembe kell nézni a történelmével, ha nem is büntetőjogi értelemben, de morális okokból. Végül is mivel kell szembenéznünk?

Ungváry Krisztián:. Tény, hogy a német megszállás után történt események nagy része egyáltalán nem ment szembe sem a kormány, sem a Parlament, sem a magyar társadalom jelentős részének az akaratával.

Ungváry Krisztián Fotó: MTI

Ha komolyan veszem az alkotmánytervezet szövegét – „hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk" – úgy tűnik, mintha az országot a németek megerőszakolták volna 1944. március 19. után, holott ez nem teljesen igaz. A szövegben nincs definiálva, mit értünk állami önrendelkezés alatt, pedig ez a fogalom többféleképpen is értelmezhető.

hvg.hu: De hiszen, amikor a németek bejöttek, letartóztattak parlamenti képviselőket is! Ezt aligha nevezhetjük önrendelkezésnek, inkább megerőszakolásnak….

U.K.: Néhány képviselőt kétségtelenül letartóztatott a német csendőrség és a Gestapo, ám az ő mentelmi jogukat készségesen felfüggesztette a Parlament. A Sztójay-kormány miniszterei a régebbi kormányokban is miniszterek voltak. A Parlament üléseit egy darabig ugyan elnapolták, de aztán összehívták. A kormány legitimitását ilyen szempontból nem tekinthetjük olyannak, mint a Kádár-kormányét, ami tényleg szuronyok hegyén jött létre és katonai terror nélkül azonnal megszűnt volna.

Sztójay Döme

A Sztójay-kormány ugyanis élvezte a szabadon megválasztott Parlament többségének a támogatását és egyetértettek az intézkedéseikkel is, a képviselőket senki nem kényszerítette semmire. Vagyis Magyarország állami önrendelkezése, ahogyan a jegyzetben is említettem,1944. március 19-én nem minden területen veszett el. Azt elismerem, hogy Horthy Miklós önrendelkezési joga és függetlensége csorbult, de ne felejtsük el, ő ugyanúgy államfő volt, mint most Schmitt Pál. Az államfő jogainak csorbulása pedig nem jelenti az ország önrendelkezésének a megszűnését, a kormány a helyén maradt.

hvg.hu: Igaz, a kormánynak, a parlamentnek volt valami mozgástere a német megszállás után, de arra nem, hogy nyíltan szembeszálljon a németekkel. Miután ismert, hogy a németek milyen könyörtelenül likvidálták a zsidókat Európa más országaiban, történhetett volna ez másképpen nálunk?

U.K.: Biztos, hogy történhetett volna másképpen, mert még Németországban is volt 1943-ban tüntetés a vegyes házasságban élő zsidók deportálása ellen – és hozzá kell tennem, sikeres is volt. Adolf Eichmann magyarországi látogatása során ezzel szemben megdöbbent a magyar hivatalok túlbuzgóságán. Azt mondta, addig el sem tudta képzelni, hogy olyan gyorsan és brutálisan is lehet deportálni 437 ezer embert, mint ahogy hazánkban tapasztalta. A németek nem voltak felkészülve arra a sebességre. Auschwitzban ugyan újrabélelték a kéményeket, rámpákat építettek, gödröket ástak, megpróbálták előkészíteni a megsemmisítés helyszíneit, hogy kibírják a terhelést, de ennek ellenére az auschwitzi infrastruktúra összeomlott. A magyar szervek ugyanis túl gyorsan deportáltak, túl sok embert.

A német megszállás okai között bármilyen meglepő, az nem szerepelt, hogy azért kell Magyarországot megszállni, hogy innen minden zsidót deportáljanak. Hitler számára az volt a fontos, hogy az ország továbbra is Németország szövetségese maradjon és kapjon százezer zsidó kényszermunkást. A magyar hatóságok azonban becsapták Hitlert, kényszermunkások helyett öregeket és gyerekeket küldtek Auschwitzba. Ha a munkaszolgálatosokat küldik el, 80-90 százalékuk valószínű, hogy átment volna a szelekción és sokkal kevesebb ember halt volna meg. A magyar kormány azonban úgy döntött, hogy a szociális ballasztot jelentő öregeket és gyerekeket küldik inkább.