Seres László
Seres László

Andy Vajna a tulajdonlás más minőségét jelenti. Az arcátlanságot. Azt a minőséget, amelyet Rogán Antal propagandaminiszter, Habony Árpád közúti rizikó, és Mészáros Lőrinc gázszerelő jelent.

"Pártállásra vagy kapcsolatokra hivatkozva sem előnyt nem élvezhet, sem hátrányt nem szenvedhet senki." (Orbán Viktor)

Az előző rész tartalmából: Zsolt és Yvonne nagyon meglepődnek, mert valaki meg akarja venni a tévéjüket, holott az eredetileg nem is volt eladó. Viktor a kezét dörzsöli örömében, ezt csak akkor hagyja abba, amikor meglátja, hogy valamiért Lajos is a kezét dörzsöli. Ismeretlen férfi lép a Tények stúdiójába, és határozott hangon közli a stábbal, kikkel nem foglalkozhatnak a következő években. Tóni boldog. Árpi is, ezért új táskát vesz, Lajos opciós jogot, Andy pedig egy kisebb gyémántboltot a feleségének, mert egy magyar élet csak annak jár, aki megdolgozik érte. Lajos mindenkit megijeszt a hangos röhögésével: kiderül, hogy övé az egész kóceráj. Andy a fejét vakargatja, Tóni lakása több négyzetméterrel összemegy. Az ügyvédi irodák fellendülnek. Magyarország jobban teljesít.

Kereskedelmi tévét az emberek három okból vesznek: vagy (Nyugaton) a nagy lóvé esélyét látják benne, vagy (kicsit keletebbre) saját üzleti, ill. politikai ambíciójukat akarják vele előmozdítani, vagy (még keletebbre, valamint nálunk) a Főnök szól oda valakinek, hogy kéne már nekünk egy nagy kertévé, úgyhogy lépni kell. Andy, a kormányközeli médiamogul és Lajos, az egy éve kormányellenes médiamogul abban az egyben mindenképp egy platformon vannak, hogy ténykedésük véletlenül sem volt függetleníthető a politika, ezen belül is a kormánypárt mozgásától. Innentől azonban a kormányellenes mogulnak csak annyi a jelentősége, ill. funkciója, hogy a kormánypárti mogul érvényesülésének a jogi-technikai akadályát képezze.

"Magyarországon a nagy, kereskedelmi tévék közül egyik sem magyar, mindegyik külföldi. Ezért olyan magyar, nemzeti szempontokat, amiket otthon igen, itt nem érvényesítenek. Ez sem lesz mindig így" – jósolta igen nagy tehetséggel Orbán Viktor 2013 nyarán. Akárki vette is meg végül a TV2-t, akármi derül is ki majd az elmúlt néhány nap felfokozódott eseményeiről, történetünk szempontjából egyetlen aspektus fontos: az, hogy mindez nem függetleníthető a kormányzat céljaitól, pénzétől, a mi közpénzünktől tehát. Márpedig abból a két mogul közül az egyik már nem kap, sőt.

Ezért aztán ezen a ponton köszönjünk is el Simicska Lajostól, illetve emberétől, Fonyó Károlytól, annak a cégnek (TV2 Media Group Holdings) a feltételezhető új tulajától, amelyik az Andy Vajna által megvett másik céget (TV2 Media Csoport Kft.) tulajdonolja. Hogy pontosan ki került birtokon belülre és mennyiért, az a következő hetekben elválik, de a helyzet az, hogy Simicska Lajos most éppen csak egy privát médiabefektető a potenciálisan sok közül. Cégbirodalmát látványosan, állami közreműködéssel is rohasztják, ahogyan nem is olyan rég még látványosan, állami közreműködéssel, a mi adóforintjainkból is virágoztatták fel.

"Az Orbán-kormánynak vannak olyan törekvései, hogy gyakorlatilag föl akarják számolni a független médiát, de természetesen ennek a média, a mi médiánk ellen fog állni, és kurvára le fogja szarni, hogy az Orbán mit akar" – nyilatkozta Simicska Lajos a G-nap tetőfokára hágva, és innentől médiabirodalma látványosan felszabadult, a Hír TV nézhető, a Magyar Nemzet olvasható lett – de nem felejtjük el neki a Fidesz elmúlt 25 évének összes, minimum korrupciógyanús ügyét, a székházbotránytól a Közgépig. Ha kiderül (bár ennek valamiért kevés esélyt adunk), hogy az általa vett cég de facto kiürítése dacára végül is ő tulajdonolja majd a TV2-t, akkor csupán egy lesz a ká-európai médiatulaj oligarchák sorában, Roman Abramovics és Andrej Babiš mellett.

Andy Vajna a tulajdonlás más minőségét jelenti. Az arcátlanságot. Azt a minőséget, amelyet Rogán Antal propagandaminiszter, Habony Árpád közúti rizikó, Mészáros Lőrinc gázszerelő, Tiborcz István családtag, L. Simon László családi vállalkozó és mások jelentenek. Andy Vajna tulajdonlása egyszerre csak megnyitja a nemrég felállított Nemzeti Kommunikációs Hivatal zsilipjeit, amin mintegy 25 milliárd forint állami hirdetés áramolhat majd ki válogatott baráti csatornákba. Andy Vajna az a típusú befektető, akinek a kedvéért a magyar végrehajtó hatalom megvárja, hogy jogerősen is birtokon belülre kerüljön, és csak azután kap ajándékba egy kormányrendeletet 6 millliárd forint műsorterjesztési díj beszedéséről. Ilyen jó tulajdonlási minőséget jelent Andy Vajna.

A magyar filmügyek kormánybiztosával egyébként még csak nem is a médiatulajdonlással formálisan összeférhetetlen pozíciója a gáz, hiszen amelyik kormány akarja, ezt könnyen orvosolhatja, pláne, hogy Lázár János is hogy kiosztotta:

Nagyra értékelem Andy Vajna kormánybiztosi munkáját, ugyanakkor már neki is jeleztem azt az álláspontomat, hogy aki állami vezető lesz, az akkor teszi a legjobbat, ha megszabadul minden valós befolyást jelentő gazdasági érdekeltségétől.

Nahát, összekevertük jegyzeteinket, ezt Lázár nem Vajnáról, hanem L. Simonról mondta, elnézést. A lényeg ugyanaz: a kormányzat tökéletesen tisztában van azzal, mit tehet meg és mit nem, és általában ez utóbbit választja. És nemcsak a falig megy el, hanem azon túlra is.

A kormánynak éppolyan fontos volt a TV2 megszerzése, mint az, hogy a magyar valós és online kaszinópiacon csak egyetlen ember maradjon talpon, történetesen a nevezett filmügyi kormánybiztos, ill. valószínű jövendőbeli tévétulaj. A Fidesz törvényhozásán belül valószínűleg külön jogászcsoport foglalkozik a személyre szabott törvényalkotással, s a Lex Vajna ennek a mintapéldánya.

A TV2 akkor mostantól kormányszócső lesz? Nem tudom, nézte-e valaki eddig a Tények c. hírműsort: eddig is az volt. Legalábbis a nyáron távozott, a TV2 üldözötteivel új portált előállító György Bence program- és hírigazgató regnálása alatt, amikor egy baleset, egy lakótelepi tűz és egy háromfejű borjú között egyértelműen a kormány hangján szólaltak meg (vagy ami még fontosabb: maradtak ki) a hírek.

A nap történései a leglebutítottabb bulvár mögé sorolódtak. A reggeli élő műsor vezetőinek állítólag előre megmondták, miről lehet a vendéget kérdezni és miről nem, s beszélik, ha kellett, fülesen súgták meg, mikor kell leállni a kérdezéssel. Amikor pedig a kormányközeli Századvég lemenedzselte a Zuschlag-ügy kommunikációját, a párt kommunikátorai állítólag a stúdióban, személyesen csekkolták a Zuschlaggal készült, szervilis Napló-riportot. Rogán Antal, Habony Árpád és a Fidesz vezetőit a bulvárban elhelyező, elmaradhatatlan Kaminski Fanny enyhén szólva már eddig is otthon érezték magukat a Róna utcában, elképzelni is nehéz, milyen új minőséget lehet még bevinni ebbe a meghitt, barátságos kormány-média viszonyba. Persze, mindig van még lejjebb, ahogy ezt az eddigi szánalmas próbálkozások, a Magyar Idők és a 888.hu is ékesen bizonyítják.

"Szenvedélyünk a szórakoztatás" – hirdette nem is olyan régen a TV2 szlogenje. Egyelőre annyi biztos, hogy ezt az ígéretüket maximálisan teljesítették.