Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Saját költségéből mintegy 25 méteres betonfalat építtetett a kelet-szlovákiai Nagymihály (Michalovce) egyik lakótelepének több mint félszáz családja, hogy távolt artsa a szomszédságban lévő romatelep lakóit. Eddig is állt itt egy fal, most ezt egészítették ki egy újabb szakasszal.
|
|
A "védelmi fal" több mint 3000 euróba került - írta a Sme című liberális pozsonyi napilap szerdán. A romatelep lakói tiltakoznak a fal ellen, a lakótelep lakói szerint viszont a falra azért volt szükség - áll az újságban -, mert a romák szétdobálták a szemetet, rongálták az épületeket. A fal megakadályozza a romatelep lakóit abban, hogy a lakótelepen keresztül járjanak be Nagymihály központjába.
A lakótelepen korábban már egy másik falat is emelt az önkormányzat, az indoklás szerint zajárnyékolás céljából. A most átadott új falrész ehhez kapcsolódik, mostanra egy 500 méter hosszú falrendszer jött létre a kelet-szlovákiai város lakótelepén.
A romatelepen mintegy 1800 roma él. Kifogásolják, hogy most meg kell kerülniük a falat, és ezért jóval hosszabb ideig tart az útjuk. "Lassan nem lesz merre mennünk. Mindent elszigeteltek. A lakóházak között sokkal közelebb lenne az orvos is" - panaszkodott egyikük a lapnak. A lakók szerint azonban a falrendszer nem a romák ellen épült, hanem mindenki ellen, aki rendetlenséget csinált lakóhelyük környékén. "Erre jártak, a balkonunk alá vizeltek, a bűz bejött az ablakon, nem is nagyon nyithattuk ki. Sokan közülük kábítószerélvezők" - állítja az egyik lakó. A lakóközösség vezetője, Anton Tadian azt mondja, a romatelepen élők rongálták a panelházakat, a fallal csak tulajdonukat akarják védeni.
A helyi önkormányzat szóvivője közölte, a telket, melyen a fal áll, a lakóközösség vette bérbe a várostól azzal a céllal, hogy bokrokat, dísznövényeket ültessenek ide és esztétikus kerítést húzzanak. Hogy végül egy betonfal nőtt ki, a várost nem zavarja, ilyen építményre ugyanis nem kell engedély.
Laco Oravec, a Milan Simecka Alapítvány vezetője viszont úgy véli, hogy a város a korábbi fal mellett is képmutatóan érvelt, szerinte egyértelmű, hogy az is a lakosok panaszai nyomán, a romák miatt készült. "Ha ennek nem szentelünk figyelmet, lassan olyan állapot jön létre, hogy a romatelepeket fallal vesszük körül. A fal az elkülönítés jelképe, a társadalom feladta a hitet az együttélés lehetőségében. Ez gettók építéséhez vezethet, mint a háború előtt" - jelentette ki Oravec.
A "védelmi falak" építése Kelet-Szlovákiában nem újdonság. Az Eperjes melletti Osztrópatak (Ostrovany) község önkormányzata nemrégiben ugyancsak fallal szigetelte el a helyi cigánytelepet. Az önkormányzat azzal érvelt, hogy így akarja megelőzni a bűnözés terjedését.
Kinyomtatom
Elküldöm
