szerző:
MTI

Megoldódni látszik a kaliforniai Death Valley (Halál-völgy) mozgó köveinek több évtizedes titka: egy amerikai űrkutató szerint a nem ritkán több mázsás szikladarabokon télen jégköpeny képződik, és a kőtömbök azon csúsznak odébb a sima homoktalajon hosszú és mély nyomot hagyva maguk után.

A Death Valley nemcsak Észak-Amerika, hanem a Föld egyik legforróbb területe, száraz, sivatagos vidék, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb mint 50 milliméter, mivel a völgyet az óceán felől övező hegyláncok feltartóztatják a nedves légtömegeket.

Változatos geológiai múltjának köszönhetően különleges természeti képződményekben is páratlanul gazdag. Nevét 1849-ben, a kaliforniai aranyláz idején kapta bevándorlóktól, akik eltévedtek, és majdnem odavesztek a kietlen katlanban. A park területe 13 648 négyzetkilométer, legmélyebb pontja - a Badwater-medence - 86 méterrel fekszik a tengerszint alatt. A nyári középhőmérséklet megközelíti az 50 Celsius-fokot.

Az 1994-ben nemzeti parkká nyilvánított területen számos látványosság található - festett sziklák és holdbéli kanyonok, köztük a Michelangelo Antonioni filmjéből ismert Zabriskie Point -, de talán a legérdekesebb vidék a Racetrack Playa, amelyet rejtélyes "vitorlázó kövei" tettek híressé.

A természeti képződmény tulajdonképpen egy kiszáradt tómeder, amely teljesen vízszintes, 4,5 kilométerre lévő végei között mindössze 4 centiméter a magasságkülönbség. Esőzéskor a közeli hegyoldalról leömlő csapadék özönvíz formájában zúdul a tájra, és rövid ideig sekély kis tavat alakít ki ott. 

A heves esőzés hatására a hegyekben kisebb-nagyobb szikladarabok szakadnak le, amelyek később a síkságon titokzatos vándorlásba kezdenek. A zömmel 10-50 centiméteres kövek - amelyek között azonban akadnak három mázsát nyomók is - nem egyszer több száz méter hosszú, hol kecses ívben meghajló, hol nyílegyenes árkot hagynak maguk után a tükörsima felületű homokos iszapban.

A sziklatömbök 2-3 évente vándorolnak, és nyomuk 3-4 évig is megmarad - mozogni azonban még soha senki sem látta őket. A megmagyarázhatatlan okokból helyükről minduntalan "odébbvitorlázó" kövek a hatvanas évek óta nem hagyják nyugodni a tudósok fantáziáját. Voltak, akik űrbéli lények tevékenységére gyanakodtak, mások mágneses mezők vagy gravitációs anomáliák hatásának tudták be a rejtélyes jelenséget.

Egyesek szerint a hirtelen felhőszakadások nyomán a hegyekből nyálkás anyag sodródik a völgybe, és csúszós felület elég lehet ahhoz, hogy mozgásban tartsa a köveket: az "indulásra" azonban még ez sem ad magyarázatot, hiszen ahhoz elképesztő erejű - akár óránkénti 450 kilométeres sebességű - széllökések kellenének. Felmerült az is, hogy csupán néhány "pihent elme" csínytevéséről van szó.

Ralph Lorenz, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatója 2006-ban kezdett el foglalkozni a jelenséggel, miután összevetette a Halál-völgy időjárási feltételeit azokkal a természeti adottságokkal, amelyek a Szaturnusz Titán nevű holdjának hatalmas, szénhidrogénnel teli tavának (Ontario Lacus) környékén uralkodnak. 

A LiveScience.com tudományos portál beszámolója szerint ezt követően egyfajta "konyhai" modellt dolgozott ki. Egy edénybe kődarabot tett, majd a tálba vizet öntött úgy, hogy az ne fedje el teljesen a követ.

Az edényt berakta a mélyhűtőbe, majd miután a víz megdermedt, kiemelte a jégbe fagyott kőtömböt, és egy nagyméretű tálcára helyezte, amelynek alján homok volt, felette vékony vízréteg: elég volt egy enyhe pöckölés, és a kő végigszánkázott a sekély vízben, hosszú csíkot húzva maga után.

Lorenz és kutatótársai úgy vélik, hogy hasonló jelenség zajlik le Jeges-tenger partján, ahol hatalmas, jég által körülvett sziklák "lebegnek-sodródnak" a vízben - és ez szolgál magyarázatul a Racetrack Playa köveinek talányos vándorlására is.

Elméletük alapján ha a téli időjárási viszonyok megfelelőek, a hegyekből lezúdult víz éjszaka vékony jégréteget képez a Racetrack Playa fagyott talaján, és az abba beágyazódó szikladarabok akár lágyabb szélfuvallatra is "vitorlázni" kezdenek a tükörsimaságú nedves felületen, tisztán látható nyomot rajzolva az iszapos homokban. 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!