"Arról van szó, hogy egyre több (nem reguláris) harcos áramlik be (Kelet-Ukrajnába), és egyre több bizonyíték utal arra, hogy orosz katonák is érintettek a harcokban" – fogalmazott Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese genfi sajtóértekezletén.

Simonovic ezzel arra utalt, hogy két héttel ezelőtt két, Kelet-Ukrajnában az ukrán biztonsági erők fogságába esett fegyveres azt állította: az orosz hadseregben szolgálnak. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy a fegyveresek "zsoldosok", akik kiléptek a fegyveres erők kötelékéből.

Armen Harutjunján, a világszervezet ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője azt mondta: "nagyon nehezen bizonyítható, hogy ők (a hadsereg kötelékében szolgáló aktív) katonák vagy sem. Ezért fogalmazunk úgy, hogy az Orosz Föderáció "harcosairól" van szó."

Kijev, a NATO és nyugati országok számos alkalommal vádolták azzal Moszkvát, hogy aktív részese a kelet-ukrajnai válságnak. Oroszország tagadja ezt, azt állítja: ha harcolnak is Ukrajnában oroszok, önszántukból mentek oda. Korábban az ukrán sajtóban olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint állítólag az orosz katonákkal, mielőtt Ukrajnába küldenék őket, feletteseik felmondólevelet íratnak alá.

Szintén hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala arról számolt be, hogy mind Kijev, mind a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok figyelmen kívül hagyják az emberi jogok védelmét a konfliktus területén, dacára annak, hogy a februári minszki fegyverszüneti megállapodásban vállalták ezt. A hivatal tájékoztatása szerint akadozik a hadifoglyok cseréje, és egyik fél sem nyújt teljes hozzáférést a konfliktus sújtotta területhez a különböző segélyszervezeteknek, miközben ott sok a segítségre szoruló ember.

A világszervezet adatai szerint a több mint egy éve kezdődött kelet-ukrajnai konfliktusban 6417 ember halt meg és csaknem 16 ezren sebesültek meg.