Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Új szintre emelkedett a Kongói Demokratikus Köztársaságban az ebolajárvány, a belső és külső vérzést okozó kóros betegség megjelent egy milliós városban, Mbandakában is. Miközben a szakértők szerint a városi megjelenés miatt súlyos egészségügyi válsághelyzet alakult ki, a tudósok az állítják, az ebola és a többi súlyos fertőző betegség ott jelenik meg, ahol korábban nagyarányú erdőirtást végeztek.

A tudósok által vizsgált 27 ebolajárványból  25 közvetlen kapcsolatban volt az erdőirtással: a kór ott jelent meg járványszerűen, ahol két évvel korábban vágtak ki nagy mennyiségű fát. „Az új fertőző betegségek megjelenése összefügg  azzal, hogy az emberek átalakítják a környezetüket.
A különféle vírusokat hordozó állatok lakóhelyének elpusztítása, s ezen területek használatba vétele miatt az emberek gyakrabban kerülnek kapcsolatba az állatokkal, s e miatt nő a fertőzésveszély”
– állítja John E. Fa, a manchesteri Metropolitan Egyetem tudósa.
Az esőerdők mélyén már valószínűleg hosszú ideje jelenlévő ebolavírus is viszonylag újnak számít az emberek körében: az első – 280 halálos áldozatot követelő – járvány 1976-ban tört ki, a legutóbbi, 2014–2016-os, Guineára, Sierra Leonéra, illetve Libériára kiterjedő hullámban, amikor 28 ezer ember betegedett meg, viszont már több mint 11 ezren haltak meg. Az ebolát leginkább a vírushordozó denevérek terjesztik, s ahogy átalakult a vírus, már emberről emberre is terjed a kór.
 
Megzavart élőhelyek

Miközben egyelőre nincs válasz arra, hogy miért ott van a legnagyobb veszélye az újabb járványok kitörésének, ahol két évvel korábban végeztek erdőirtást, nagy megdöbbenést okozott az, hogy a 2014-ben kezdődött járványban megbetegedett és a fertőzést túlélt paciensek között voltak olyanok, akiken másodszor is megjelentek az ebolatünetek. Egyikük Pauline Cafferkey skót nővér volt, aki kilenc hónappal az első betegség után esett vissza. „Sohasem gondoltuk korábban, hogy az ebola krónikus, vagy állandó betegséggé válhat. Az viszont
nagyon aggasztó, hogy a visszaeső betegek ismét fertőzővé válnak,  ami jelentősen megnöveli annak a veszélyét, hogy emberről emberre terjedjen át a kór”
mondta Heinz Feldmann, az USA allergikus és fertőző betegségekkel foglalkozó nemzeti intézetének egyik vezetője.
©

Bár a 2014–2016-os járvány idején kifejlesztettek ígéretes vakcinákat, az érintett nyugat-afrikai területeken élő milliók súlyos veszélyben vannak. A vakcina ugyanis legfeljebb egy évig tárolható, így nem lehet belőle nagy készleteket raktáron tartani. Az is gondot okoz, hogy az újabb ebolajárványokat kissé megváltozott vírusok okozzák, így nem biztos, hogy a korábban kifejlesztett vakcinák hatékonyak lesznek az újabb törzs ellen is. Nyugat-Afrikában kísérleteztek különféle immunerősítő ellenanyag-terápiákkal is, ám ezeket az anyagokat injekció formájában kell beadni, s az elmaradott térségben  nagyon nehéz általános oltási kampányokat megszervezni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hosszú és költséges feladat lesz a mostani ebolajárvány felszámolása, mivel már most gyorsan emelkedik a megerősített, illetve gyanított esetek száma. „Nem egyszerű feladat a vakcinák eljuttatása a betegség által veszélyeztetett területekre.
Ez nem egy  járványos gyermekbénulás-kampány, ahol szájon át beadható szereket használunk. A világ egyik legnehezebb terepén kell eljuttatni az oltást a rászorulóknak”
– idézte a CNN Peter Salamát, a WHO  egyik illetékesét.

Még sok a veszélyes és ismeretlen vírus
 
Az ebola mellett más olyan vírusok is akadnak, amelyek az utóbbi években váltak képessé arra, hogy emberről emberre is terjedjenek. Feldmann egyik példaként a Malajziában regisztrált Nipah-vírust említette, amely az állatok és az emberek között is komoly pusztításra képes. A Nipah-vírus jelenleg leginkább úgy terjed, ha valaki közvetlen kapcsolatba kerül a fertőzött denevérekkel, vagy disznókkal, ám már dokumentáltak olyan eseteket is, amikor emberek között is terjedt a betegség. „Aggaszt bennünket a Nipah-vírus. Ha úgy mutálódik, hogy könnyebben terjed emberről emberre, akkor az katasztrófát okozhat” – mondta az amerikai tudós. A Nipah-vírus súlyos légúti fertőzést, vagy akár halálos kimenetelű agyhártyagyulladást okozhat. 2001 óta Bangladesben, Malajziában és Indiában voltak kisebb járványok.
©

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!