Aligha sikerül leállítani az erdőirtást a tervezett 2030-ra a pusztítás globális üteme alapján. Az Amazonas az összeomlás határán van, de Európa sem lehet büszke az erdeinek védelmére.
Csütörtökön indult el hivatalosan a trópusi esőerdők megőrzésére létrehozott pénzügyi alap, amelyből fizetnek minden egyes érintetlenül hagyott hektárért az érintett országoknak. Az első nap után a célösszeg 4,4 százaléka gyűlt össze.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket az Európai Unió új kereskedelempolitikai korlátozó eszköze ír elő. Az EUDR az erdőirtáshoz, erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazását, illetve Unióból történő kivitelét szabályozza. Az érintettekkel szemben támasztott követelmények bonyolultak, a szankciók szigorúak, az idő pedig egyre fogy, ennek ellenére itthon eddig csak kevesen kezdték meg a felkészülést – hívta fel a figyelmet Barta Bence, az Andersen Adótanácsadó Zrt. partnere.
Év végén élesedne az unió erdőirtás ellen fellépő kereskedelmi rendelete, ami a világ két kedvenc barna babján túl még további öt termékcsoport behozatalát szabályozná. A gondolatban nagyon szép EUDR ellen olyan sok kistermelő panaszkodott, hogy eleve egy évvel elhalasztották az élesítését, most pedig már nagyvállalatok, sőt, Magyarországgal együtt maga az unió többsége mondja, hogy ezt vagy fel kellene vizezni, vagy tovább kellene halasztani, vagy hagyni kellene az egészet a fenébe.
Évtizedek óta építési terület az az elsőre erdőnek tűnő káposztásmegyeri telek, amin társasházat akar építeni a tulajdonos. Ennek egyáltalán nem örülnek a környéken lakók, akik évek óta próbálják megóvni az erdőrészletet, újabban élőláncot is szerveztek, és aláírást gyűjtenek kutyapártos segítséggel. A civilek az önkormányzaton kérik számon, hogy eddig miért nem tett valamit, pedig zöld ígérettel nyertek 2019-ben. Újpest széttárja a kezét: jogerős az építési engedély, a Kutyapárt szerepvállalása miatt viszont pártpolitikai haszonszerzésnek bélyegezték a mozgolódást.
Mi okozza az erdőtüzeket, és hogyan teszi gyakoribbá őket a klímaváltozás? Mit jelent az, hogy egy erdő „alkalmazkodik" hozzá? Mennyire kell tartanunk attól, hogy Magyarországra is elérnek a Dél-Európában mindennapossá váló tragédiák? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programvezetőjével.
Egy környezetvédő szervezet panaszolta be a Cargillt, amiért a világ legnagyobb gabonakereskedője olyan szóját is árusít, melyet Brazíliában termesztettek, ahol a földeket részben az őserdő felégetésével szerzik az Amazonas völgyében és másutt. Most először fordul elő az Egyesült Államok történetében, hogy ilyen panasszal fordulnak bírósághoz, amikor a termelési lánc eleje külföldön található.
Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással – erről döntött az Európai Parlament.
Egyelőre feloldhatatlannak látszik az ellentét a mezőgazdasági területek iránti igény és az erdők megtartása között. Skót kutatók ötlete nemcsak élelmezési szempontokból jelenthet megoldást, hanem mérsékelheti az éghajlatváltozás negatív hatásait is.
Legkevesebb öt ember meghalt az olaszországi Ischia szigetén történt földcsuszamlásban, és további hét személyt még keresnek. A tragédiához a szigeten zajló illegális beépítések és az erdőirtások is hozzájárultak.
Bár a fa hasznos alapanyag, a felelőtlen erdőirtás rövidlátó és kártékony gyakorlat. Az erdők ugyanis nélkülözhetetlen szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.