Épp csak a legrosszabb várakozásokat nem múlta alul a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben: az egy évvel korábbi szinthez képest 0,4 százalékkal, az előző negyedévhez, tehát 2024 végéhez képest 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP. A KSH a részletes adatokat nem közölte, és a releváns szektorjelentések közül is hiányzik néhány márciusra. Sejteni azért lehet, mely tényezők okoztak a gazdaság visszaesését.
Alighanem folytatódott az ipar mélyrepülése – ezek szerint a vártnál még mélyebbre – és az építőipar szenvedése. Mindkettő valószínű, az iparban a rendelésállományok sem adnak okot különösebb bizakodásra, az építőiparban hasonló a helyzet, ráadásul az állam a magas költségvetési hiány és államadósság (amelyek miatt uniós túlzottdeficit-eljárás zajlik) mellett nem képes jelentős beruházásokat finanszírozni. Az uniós források egy részéhez pedig Magyarország nem fér hozzá – a kormány állításával szemben nem azért, mert az EU minden pénzt Ukrajnának ad, hanem mert a kormány nem teljesíti a jogállamisági vitában tett vállalásait.
A Puma és a Nyúl
A kiskereskedelem márciusban kellemetlen meglepetést okozhatott, legalábbis erről beszélt az Indexnek Gerlaki Bence államtitkár. Az eddig is tudható volt, a kormány is elismerte, hogy az idei évben, különösen az év első felében csak a fogyasztás járulhat hozzá érdemben a gazdasági növekedéshez.
