A minisztériumok szerint a kettős állampolgárság teher a szociális területre és a munkaerőpiacra
2 perc
2004.11.09. 14:56
A szociális területre és munkaerőpiacra is súlyos terheket róna, ha a kettős állampolgárságot szerző határon túli magyarok akár csak százezres nagyságrendben települnének át Magyarországra – közölték a két érintett tárcánál.
Ha a kettős állampolgárság hatására százezres nagyságrendben jelennének meg álláskeresők Magyarországon, az a munkanélküliségi ráta növekedését és csökkenő foglalkoztatási szintet eredményezhetne, lenyomhatná a már dolgozók bérét, és 35-40 milliárddal növelné a Munkaerőpiaci Alap kiadásait – mondta Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Szerinte a kettős állampolgárság hatásait összefoglalva úgy lehetne jellemezni, hogy mindenképpen nőnek a Munkaerőpiaci Alap kiadásai, a számításaik szerint minimum 35-40 milliárdos terhet jelenthetnek a Munkaerőpiaci Alapnak.
Ez kétféleképpen oldható meg, vagy 0,7-0,8 százalékkal emelik az alapba befizetendő járulékot, vagy más költségvetési forrásokat kell találni. Számításaik alapját a mai magyar munkaerőpiac vizsgálata képezte, amely szerint Magyarországon egyszerre jellemző a túlkereslet és a túlkínálat, havonta a 80-100 ezer üres álláshelyre 360-380 ezer regisztrált munkanélküli jut, és mintegy 25 ezer állás betöltetlen marad.
„Abban az esetben, ha ezt a 25 ezer állást be lehetne tölteni, akkor ez a munkaerőpiac számára előnyös is lehet (...), azonban ha csak 100 ezer munkavállaló megjelenne a munkaerőpiacon, az már bizonyos többletkiadásokat okozna. A betöltetlen állások többsége szak- és betanított munkási hely” – fejtette ki az államtitkár.
Szerinte, ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra, alanyává válik a munkaerőpiaci szervezet minden szolgáltatásának és támogatásának. Az államtitkár a kérdés megoldását a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának támogatásában látta.
Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára úgy véli, hogy már néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. „Ha valakinek már egynapos munkaviszonya van, minden olyan jogosultságot meg fog kapni, amelyet a társadalombiztosítás alrendszereiből finanszíroznak."
Az állampolgársággal járó juttatásokat így például a családi pótlékot, a GYES-t GYED-et, rokkantsági juttatásokat, a szociális és gyermekjóléti lapszolgáltatásokat valamint a nyugellátásokat az önkormányzatok, az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet állja. Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki – mondta az államtitkár. A környező országokban a népszámlálási adatok szerint mintegy két és fél millió olyan ember él, ki magyarnak vallja magát, ebből közel 800 ezernek van magyar igazolványa. „Úgy gondoltuk, hogy a potenciális áttelepülők nagy valószínűséggel ebből a körből kerülhetnek ki".
A számításaikhoz alapul vették az RMDSZ Erdélyben készített reprezentatív közvélemény-kutatását is, amely azt mutatja, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy igényli a kettős állampolgárságot, illetve ugyanez igaz a magasabb iskolai végzettségűekre és a gyermektelenekre is. A kutatás szerint a 18-25 éves erdélyi magyar fiatalok mintegy 94 százaléka biztosan, vagy valószínűleg igényelné a kettős állampolgárságot. „Úgy néz ki, hogy az állampolgárság kérdése csak itt érzelmi ügy, ezek a fiatalemberek nagyon racionálisan gondolkodnak, és az ő racionalitásukban a gazdasági racionalitás van benne" – jelentette ki. A vizsgálat eredményeit számításaik során kiterjesztették többi környező országra is. (MTI)
Ez kétféleképpen oldható meg, vagy 0,7-0,8 százalékkal emelik az alapba befizetendő járulékot, vagy más költségvetési forrásokat kell találni. Számításaik alapját a mai magyar munkaerőpiac vizsgálata képezte, amely szerint Magyarországon egyszerre jellemző a túlkereslet és a túlkínálat, havonta a 80-100 ezer üres álláshelyre 360-380 ezer regisztrált munkanélküli jut, és mintegy 25 ezer állás betöltetlen marad.
„Abban az esetben, ha ezt a 25 ezer állást be lehetne tölteni, akkor ez a munkaerőpiac számára előnyös is lehet (...), azonban ha csak 100 ezer munkavállaló megjelenne a munkaerőpiacon, az már bizonyos többletkiadásokat okozna. A betöltetlen állások többsége szak- és betanított munkási hely” – fejtette ki az államtitkár.
Szerinte, ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra, alanyává válik a munkaerőpiaci szervezet minden szolgáltatásának és támogatásának. Az államtitkár a kérdés megoldását a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának támogatásában látta.
Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára úgy véli, hogy már néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. „Ha valakinek már egynapos munkaviszonya van, minden olyan jogosultságot meg fog kapni, amelyet a társadalombiztosítás alrendszereiből finanszíroznak."
Az állampolgársággal járó juttatásokat így például a családi pótlékot, a GYES-t GYED-et, rokkantsági juttatásokat, a szociális és gyermekjóléti lapszolgáltatásokat valamint a nyugellátásokat az önkormányzatok, az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet állja. Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki – mondta az államtitkár. A környező országokban a népszámlálási adatok szerint mintegy két és fél millió olyan ember él, ki magyarnak vallja magát, ebből közel 800 ezernek van magyar igazolványa. „Úgy gondoltuk, hogy a potenciális áttelepülők nagy valószínűséggel ebből a körből kerülhetnek ki".
A számításaikhoz alapul vették az RMDSZ Erdélyben készített reprezentatív közvélemény-kutatását is, amely azt mutatja, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy igényli a kettős állampolgárságot, illetve ugyanez igaz a magasabb iskolai végzettségűekre és a gyermektelenekre is. A kutatás szerint a 18-25 éves erdélyi magyar fiatalok mintegy 94 százaléka biztosan, vagy valószínűleg igényelné a kettős állampolgárságot. „Úgy néz ki, hogy az állampolgárság kérdése csak itt érzelmi ügy, ezek a fiatalemberek nagyon racionálisan gondolkodnak, és az ő racionalitásukban a gazdasági racionalitás van benne" – jelentette ki. A vizsgálat eredményeit számításaik során kiterjesztették többi környező országra is. (MTI)