Az IBM a kis- és középvállalatok piacát ostromolja

Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. Kis cégek ezreit szeretnék elérni.

Az IBM majd 70 éve jelent meg itt, s még az ötvenes években sem adta fel pozícióit. Az utóbbi másfél évtizedben pedig az egyik legnagyobb nemzetközi befektetővé vált hazánkban. „Az IT szerepe az utóbbi időben jelentősen felértékelődött Magyarországon. Legalább is a nagyvállalatok körében teljesen elfogadottá vált, hogy nem számíthat sikerre az a cég, amelynek a tevékenysége az értéklánc teljes hosszában nincs integrálva, s nem tud gyorsan reagálni, ha megváltoznak a körülmények. Nincs továbbá olyan üzleti tevékenység sem, amelynek fejlesztéséhez, az árbevétel növeléséhez, az innovációhoz ne volna szükség az informatikára. Mára a fejlődés odáig jutott, hogy az üzleti folyamatok átszervezéséhez szükséges kiszolgáló infrastruktúrát (például a drága számítógépeket) már nem is kell megvásárolni, hanem a számítási kapacitáshoz közműszolgáltatásként juthatnak hozzá a vállalatok. Ez egy új korszak, amire az üzleti tanácsadás és az alkalmazásintegráció oldaláról is fel kell készülni. Nekünk az a programunk, hogy ezt végrehajtsuk” – fejtette ki Paál Péter.

Az IBM előrejelzései szerint Magyarországon is mindinkább teret fog hódítani a követelmény alapú (on demand) informatika. Ez nem csak a közmű jellegű működést, hanem a cégek üzleti folyamatainak a piac követelményeihez igazodó átszervezését, integrálását is jelenti. Az IBM-nek rengeteg nemzetközi illetve helyi tapasztalata és konzultánsa van, így képes helyi iparági megoldásokat is adni. „Főleg azt kell tudnunk – mondja a vezérigazgató – hogy a szükséges tudás hol és milyen formában található meg, s ezeket az ismereteket hogyan juttathatjuk el az ügyfelekhez. Ezért üzleti konzultációval akár egy harmadik fél szoftvereivel, termékeivel létrehozható megoldást is segítünk. De üzleti tevékenységünkben az IT rendszereket kiszolgáló robusztus eszközeinkre is hangsúlyt helyezünk.”

Banknyitás

Az IBM offenzívájának legutóbbi lépéseként megjelent Magyarországon (Csehországgal és Lengyelországgal egy időben) a vállalat saját lízingcége is. Az IBM Global Financing a hivatalos megfogalmazás szerint a helyi piaci igényeknek megfelelően bővítette ki finanszírozási szolgáltatásait, és helyi szakértőkön keresztül igénybe vehető konstrukciókkal egészítette ki pénzügyi portfólióját. Azaz hasonló szolgáltatásokat nyitott, mint amilyenekre a magyar piacon az autógyártók pénzügyi cégei már jó pár példát mutattak.    Richard Schwarz, az IBM Global Financing kelet-európai, közel-keleti és afrikai térségért felelős vezetője elmondta, hogy egyre jobban nő az igény a rugalmasabb IT finanszírozás iránt. „Az év folyamán már korábban megkezdtük halasztott fizetési és strukturált pénzügyi konstrukcióink értékesítését a térségben, akkor még üzleti partnereinken keresztül. Az üzlet azóta beindult, így újra befektettünk, hogy az erőteljes kereslettel lépést tudjunk tartani.”    A szervezet az IBM üzletfeleit egész sor működőtőke-konstrukcióval támogatja, sőt számos lízing- illetve finanszírozási csomagot kínál ezek ügyfeleiknek is. Az IBM Global Financing emellett tanúsítvánnyal ellátott, használt termékeket is forgalmaz alvállalkozókon keresztül. Ezeket a gépeket azoknak kínálják, akik ragaszkodnak az IBM-technológiához, de az új árat nem akarják vagy nem tudják megfizetni.

Az IBM mindig is azt sugározta a külső szemlélő számára, hogy mindenre van megoldása, például a vezérigazgató által is említett robusztus, teljesen üzembiztos számítógépek és szoftverrendszerek minden körülmények között megálják a helyüket. De az árérzékeny magyar piacon (az 50-100 fős 1-2 milliárd forintos árbevételt elérő) kis- és középvállalatokat (kkv) ez az ajánlat nem igézte meg. Az IBM nézőpontjából azért, mert a kkv-k körében (mellesleg uniós összehasonlításban is) jelentős informatikai lemaradás tapasztalható. A legtöbb nagy IT-cég, így az IBM számára is fontos, hogy ezt a közeget is meghódítsa, mert éppen az ide tartozó cégek – az EU-s támogatásokat is felhasználva – lesznek képesek a leggyorsabb fejlődésre Magyarországon. Mivel e vállalkozások száma több ezerre tehető, nem csoda, hogy Paál Péter szerint olyan standardizált, de testre szabható megoldásokat kell kialakítani, amelyek a kkv-k számára stratégiailag fontosak, mégis azonnal megrendelhetők, hozzáférhetők, akár az interneten keresztül is. „Ismernünk kell, hogy melyek azok az alkalmazások, amelyeket ez a szegmens igényel, s az ilyeneket előállító független szoftverfejlesztőkkel szövetséget kell kötnünk” – közölte a vezérigazgató.

E gondolkodás jegyében a cég nemrégiben elindította ISV Incubator Programját független, hazai szoftverfejlesztők számára. Az IBM budapesti innovációs központjának erőforrásait pályázati alapon azok rendelkezésére bocsátják, akik ki akarják próbálni alkalmazásaikat. Itt olyan éles környezetben tesztelhetnek, amelynek a kiépítése egyébként horribilis összegekbe kerülne, s egy kicsi vagy közepes cégnek aligha volna ilyesmire lehetősége. Mellesleg itt tanítják azoknak a cégeknek a munkatársait is, amelyek IBM technológiával informatikát szolgáltatnak.

Az IBM Magyarországon amúgy is szépszámú partnert von be számos üzleti megmozdulásába. A kis- és közepes vállalatok ugyanis a legritkább esetben fordulnak nemzetközi nagyvállalatokhoz segítségért. De a velük kapcsolatban álló informatikai cégek maguk is elég kicsik ahhoz, hogy jobban átlássák, átérezzék ügyfelek gondjait. Tőlük származnak azok az információk, amelyek alapján az IBM képes a kkv-k igényeire reagálni. Például az IBM így tudta összeállítani az Express Portfolio nevű termékcsomagját, amelyben a kkv-ra szabott hardvereket, szoftvereket és szolgáltatásokat kínál a PC-től kezdve a szervereken át webes megoldásokig. A kis cégek pedig az IBM-mel való kapcsolatnak köszönhetően ma már képesek az ügyfeleiket a fővárosban és vidéken egyaránt önállóan is kiszolgálni. Ezzel a stratégiával a kék óriás (úgy számítja) gyorsan fog előre haladni a törpék földjén is.