Politikusok, akiket elsodort a cunami

4 perc

2005.01.07. 09:47

Csomagolhat a thaiföldi magyar nagykövet, amiért a katasztrófa után nem tért vissza állomáshelyére, sőt emiatt főnökeit is felelősségre vonhatják. De nemcsak Magyarországon fáztak rá a cunamira lassan reagáló politikusok, diplomaták. Svédországban a külügyminiszter lemondását követelték, Washingtonban a kezdetben felajánlott segély összege okozott kellemetlenséget.

Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtökön utasította Somogyi Ferenc külügyminisztert, hogy mentse fel tisztségéből a bangkoki magyar nagykövetet. Az ok: Vándor János karácsonytól január 6-ig szabadságon Magyarországon tartózkodott, miközben munkatársai az állomáshelyén irányították a szökőárban eltűnt magyar állampolgárok keresését. Ráadásul Vándor távollétének nemcsak ő ihatja meg a levét, a kancelláriaminiszter egy pénteki nyilatkozata szerint ugyanis elképzelhető, hogy főnökeit is felelősségre vonhatják az ügyben. 

A svédek későn reagáltak

Keveselték a segélyt
Felháborodást keltett, hogy a vi-lág leggazdagabb országa, az Egyesült Államok először mind-össze 15 millió dollár segélyt ígért, ami nagyjából a fele an-nak, amennyit George W. Bush elnök januári beiktatási cere-móniájára támogató összedob-tak. Miután az USA-t fösvénynek kiáltották ki, az összeget 35 mil-lió dollárra emelte, de néhány nappal később ezt is kénytelen volt megtízszerezni, így végül az amerikai kormány 350 millió dollár segélyt jelentett be.
De nemcsak Magyarországon okozott politikai botrányt egyes politikusok reagálása a katasztrófára. December utolsó napjaiban ezerszámra érkeztek a haragos, a kormány lassúságát kritizáló sms-ek, e-mailek a svéd újságokhoz és a külügyminisztériumhoz Svédországból és külföldről egyaránt. Az üzenetek lemondásra szólították fel a svéd külügyminisztert. A kormány szemére vetették, hogy nem kért segítséget az amerikaiaktól, vagy ausztráloktól, akiknek lett volna erre kapacitásuk.  Az Aftonblandet svéd lap szerint Laila Freivalds svéd külügyminiszter színházba ment a katasztrófa idején és csak 30 órával a szökőár pusztítása után ment először be az irodájába. Freivald válaszában közölte, „mobiltelefonon mindvégig kézben tartotta az eseményeket.”

A svéd utazási irodák és a bangkoki svéd nagykövetség ugyan átlátta a katasztrófa nagyságát, de a stockholmi külügyminisztérium egyszerűen nem reagált. Ezért követelték egyre többen, egyre hangosabban a svéd külügyminiszter lemondását, és azt, hogy a kormány sürgősen tegyen valamit a kintrekedtek hazaszállítására.  A svéd kormányfő, Göran Persson is elismerte: későn reagáltak.

A thaiföldi svéd nagykövet a katasztrófa utáni órákban faxolt a svéd külügyminisztériumba, de nem érkezett érdemben válasz Stockholmból. Freivalds az események tükrében úgy nyilatkozott, „nagyon sajnálja hogy nem léptek egy nappal előbb a tettek mezejére, de csak hétfőn szembesültek a pusztítás valódi méreteivel.

Dániában az ellenzéki szociáldemokrata párt egyik vezetője, Mogens Lykketoft rendkívüli megbeszélés összehívását kezdeményezte a külügyi tárcánál, mert az nem hozott létre és nem küldött a helyszínre a katasztrófa körüli teendők koordinálására tisztviselőket.

Rossz döntések Finnországban?

© MARABU
Finnországban a katasztrófa utáni elégtelen politikai reagálások, rossz döntések és az elkövetett hibák nyomán vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte Kirti Rissanen, az igazságügyi minisztérium személyzeti vezetője. Rissanen szerint tisztázásra szorul a szökőár körüli hivatalos döntések helyessége és az információcsere hiányosságainak orvoslása. Több helyen a hatáskörök túllépésről beszélnek Finnországban, mert egyes döntések meghozatalánál nem kellő körültekintéssel jártak el a döntéshozók. Finnország két vöröskeresztes mentőalakulatot küldött a katasztrófa helyszínére a Finn Mentőalakulatok (FRF) helyett, s ezt a döntést is számtalan helyről helytelenítették. Pentti Partanen, a finn külügyminisztérium katasztófaügyi részlegének vezetője szerint e döntés hátterében az áll, hogy a vöröskeresztes mentőalakulatok képesek a katasztrófaövezetben ellátni feladataikat és a szállítható betegeket majd Finnországban részesítik megfelelő betegellátásban.

Ausztriában a pénzügyminiszter menesztését követelik

A szökőár után egy nappal az osztrák tömegtájékoztatás arról adott hírt, hogy Ernst Grasser pénzügyminiszter a barátnőjével együtt sértetlenül megúszta a természeti katasztrófát, és egyelőre nem tér vissza Ausztriába. Az egykoron szabadságpárti, ma már független politikus csak e hét elején érkezett vissza Bécsbe, ahol azt a magyarázatot adta, hogy fontos találkozók miatt maradt a szökőár sújtotta térségben.

Egy osztrák napilap azonban utánajárt "e fontos találkozóknak", és kiderítette: a Maldív Köztársaság kormányzata január 4-ig nem is tudott arról, hogy az osztrák kormány egyik tagja az országban tartózkodik.
 
A bécsi tömegtájékoztatásban ismertették az egyik malei pénzügyminiszter-helyettes nyilatkozatát, aki elmondta, hogy Grasser magánlátogatáson tartózkodott a Maldív-szigeteken, és ő is csak január 3-án találkozott vele a repülőtéren. Mint mondta, az osztrák politikus egy nappal korábban telefonon beszélt a helyi pénzügyminiszterrel, addig azonban semmiféle hírük sem volt Grasserről.

A fiatal pénzügyminiszter hónapok óta az ellenzék céltáblája, mert állítólag törvénytelenül finanszírozták internetes honlapját. E nem szűnő támadások mellett most azért is támadják, mert nem szakította félbe a szabadságát, nem tért vissza Bécsbe, és nem vett részt az osztrák segélyakciók szervezésében és koordinálásában.

Katonai titkok és tömegsírok

Számos esetben azonban nem a segítők, hanem a katasztrófa sújtotta országok vezetői kerültek kényes helyzetbe: India például visszautasította a dél-ázsiai szökőár által az országban leginkább sújtott Andamán- és Nikobár-szigetek számára a különböző nemzetközi szervezetek által felajánlott segélyeket, mondván: egymaga is meg tud birkózni a feladattal. Valójában azonban arról lehet szó – mutatnak rá szakértők -, hogy az adott térségben Indiának több katonai támaszpontja található, és ez az oka annak, hogy a kormány elutasította a nemzetközi segélyeket.

Legutóbb pedig az állítólagos thaiföldi tömegsírok borzolták a kedélyeket. A Spiegel TV televíziós magazin beszámolt egy Khao Laktól északra fekvő tömegsírról, amelybe 600 halottat, köztük 300 európai turistát helyeztek el, s az exhumálás, illetve az azonosítás megkönnyítésére mikrochipet is beültettek a testükbe. Svédország Németországgal és az Európai Unió több más tagországával együtt magyarázatot követelt Bangkoktól a szökőár turistaáldozatainak állítólagos tömegsírba temetéséről. A thaiföldi kormány azonban pénteken cáfolta, hogy tömegsírokba temetnék el a katasztrófa külföldi áldozatait.