DNS-vadászattal kutatják az emberiség eredetét

Eredetünk kulcsa a DNS-ünk © AP

A National Geographic Society és az IBM közös kutatásának, a Genographic projektnek a célja feltérképezni, hogy a különböző embercsoportok hogyan mozogtak az elmúlt évezredek során a bolygón, s az egyes területeken élő népcsoportok milyen kultúrák és vérvonalak keveredésének eredményeképpen jöttek létre. A számtalan helyszínt és embert érintő vizsgálat során aktív résztvevőként számítanak a hétköznapi emberek segítségére is, akik genetikai anyaguk beszolgáltatásával segíthetnek a tudósoknak, hogy pontosabb képet kapjanak az emberiség eredetéről.

A tudományos expedíció alapköveit a genetikailag stabil, bennszülött populációk jelentik, akik sokszor földrajzilag is meglehetősen izolált helyen élnek, s nem vándoroltak évszázadok, évezredek óta. Az ő genetikai anyagukból mintát véve feltérképezhető, hogy az egyes törzsek, népcsoportok tagjai merre vándoroltak a bolygón. Ezt tipikus génláncok, úgynevezett marker-gének lokalizálásával lehet követni. Az egész Földet lefedő vizsgálatban több egyetem és tudományos kutatóintézet vesz részt, akik a beérkező mintákat analizálják, s összevetik a már meglévő adatbázis tartalmával.

A kutatásban a National Geographic részéről Dr. Spencer Wells genetikus-paleontológus vesz részt, aki beutazta mind az öt lakott kontinenst, hogy összegyűjtse azokat a vér-, és génmintákat, amelyek az értékes kutatási anyagot tartalmazzák. Az idő sürget, ugyanis az egyre fokozódó globalizáció egyre jobban szétzilálja és integrálja a korábban teljes elzártságban élő törzseket, s félő, hogy az egyedi genetikai anyag örökre elvész.  A hiányzó láncszemek feltárásához pedig legalább 100 000 DNS mintára van szükség.

A férfiakban található Y kromoszómán fellelhető, úgynevezett M130-as marker gén az élet bölcsőjeként is ismert afrikai Olduvai-hasadékból származik, ahol az egyik legkorábbi ismert emberi maradványokat találták. Az M130 útja szépen követhető Ázsia déli részén, s igen gyakori az ausztrál benszülöttek körében, illetve kisebb ázsiai népcsoportoknál is, míg a világ egyéb tájain meglehetősen ritka. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy az ausztrál bennszülött csoportok is eredetileg Afrikából származnak. Ezen marker gén vándorlása megközelítőleg 50 ezer évig tarthatott. Az M9-es marker gén jelen van az eurázsiai és észak-amerikai indián férfiakban egyaránt, ebből pedig a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az életnek egy másodlagos bölcsője is kialakulhatott durván 45 ezer évvel ezelőtt Közép-Ázsiában.

A projektben tíz kutatólabor vesz részt, a bolygó különböző részein, s mindegyik a környező területen élő bennszülött populációk vizsgálatáért felelős. Az európai kirendeltség többek között a baszk népcsoportot vizsgálja. Az észak-, és dél-amerikai laborok a különféle, az Amazonas és az Északi-sarkkör között élő indián törzsekre specializálódtak, míg az indiai illetőségű kutatók a térségben élő különféle eredetű népeket kutatják. Ez utóbbi egy különösen bonyolult feladat, ugyanis Indiában annyi különböző népcsoport él, hogy 24 elismert anyanyelv létezik, amelyeknek több száz dialektusa a mai napig ismert.

A többi labor Kelet- és Délkelet-Ázsiában Ausztráliában és a csendes-óceáni térségben vizsgálódik, míg egy működik a korai civilizációk egyik csomópontjának számító Közel-Keleten, illetve Észak-Afrikában, ahol a sivatagi nomádok is értékes kutatási anyagot hordoznak a vérükben. Érdekes kutatási területen működik a volt Szovjetunió területén kutatásokat végző csoport, ahol szinte minden völgyben egy etnikailag elkülönülő népcsoport él saját szokásaival és kultúrájával. Az utolsó labor pedig a Szaharától délre eső afrikai területeken kutat, ahol napjainkban is a legnagyobb az úgynevezett genetikai diverzitás, azaz rengeteg, különböző genetikai hátteret birtokló ember él.

Ajay Royyuru, vezető tudós © IBM

A minták elemzését az IBM Computational Biology Center elnevezésű központjában végzik, Ajay Royyuru, a projekt tudományos vezetőjének felügyelete alatt. Itt csatlakozik a kutatáshoz mindenki, akit akár csak egy kicsit is érdekel saját, és közvetett módon egész rokonságának, kultúrájának eredete. A marker gének mozgásának feltérképezéséhez ugyanis nem csak a különböző bennszülött törzsek genetikai anyagára van szükség. A Genographic projekt weboldaláról bárki megrendelhet egy tesztcsomagot, amelynek segítségével hozzájárulhat a kísérlethez. A csomagban egy részletes ismertető található a kísérletről, illetve egy DVD-lemezen bemutatják a projektben résztvevő népcsoportokat is, illetve egy videó segítségével útmutatást nyújtanak a DNS minta vételéhez. A doboz tartalmaz két speciális mintavevő pálcikát, illetve két, tartósító oldattal töltött fiolát, amelyekbe a legalább nyolc óra eltéréssel levett két mintát kell elhelyezni. A mintákat ezek után vissza kell küldeni a National Geographic washingtoni főhadiszállására, ahonnan továbbítják a feldolgozást végző laboratóriumba. A minták beszolgáltatatása teljes mértékben név nélkül zajlik, csupán egy formanyomtatványon kell beikszelni, hogy a kísérletben résztvevő alany férfi-e, vagy nő. Ez azért fontos, mert a hölgyek esetében az úgynevezett mitokondriális DNS-t vizsgálják, uraknál pedig a már említett Y-kromoszóma génjeit. A nyomtatvány beikszelésével a mindenkori alany beleegyezik, hogy genetikai anyagát a kísérlet céljaira, név nélkül felhasználják.

A mintákat tároló kis fiolákon egy véletlenszerűen generált kód is szerepel, ezek segítségével nézheti meg a vállalkozó kedvű alany a Genographic projekt weboldalán a vizsgálat eredményét. Itt egy térképen megláthatja, hogy marker génjei milyen vándorlás során jutottak el jelenlegi lakóhelyéig. Egyelőre csupán igen nagy vonalakban mutatja a térkép a gének útját, ez azonban nem csoda, ugyanis a vizsgálat mindössze hat hete folyik. Minél többen vesznek részt a vizsgálatban, annál részletesebb eredmények születnek majd a jövőben.

„A projekt teljes mértékben az emberiség javát szolgálja” – nyilatkozta a hvg.hu riporterének Ajay Royyuru az IBM által rendezett stockholmi Biobank világcsúcson. „Nem célunk a profitszerzés, s az öt éves vizsgálati periódus lezárultával az eredményeket nyilvánosságra hozzuk. A tesztcsomagok árából a DNS- minták vizsgálatát finanszírozzuk, illetve a kutatás alapjául szolgáló bennszülött törzsek támogatására fordítjuk a Legacy program keretében. A vizsgálatok száz százalékig névtelenül történnek, a birtokunkba került mintákat kizárólag tudományos célra használjuk fel, s az elemzéseket követően megsemmisítjük. A teljes Genographic projekt felett egy független szakértőkből, illetve a már említett bennszülött csoportok képviselőiből álló felügyelőbizottság őrködik, biztosítandó ezen alapelvek betartását. A kutatástól azt reméljük, hogy pontos válaszokat kaphatunk az emberiség eredetére, s közelebb kerülhetünk embertársainkhoz, akikkel együtt egyetlen globális közösséget alkotunk.”