Mádl kifogásolja az ügynöktörvényt

Alkotmánybíróságnak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, közismert nevén ügynöktörvény módosításáról szóló törvényt, mivel álláspontja szerint a törvény több szabálya is ellentétes az Alkotmánnyal.

Az új törvény által bevezetni kívánt módosítás révén megszűnne az elmúlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévő személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkossága. Ezeket az adatokat a jövőben bárki korlátozás nélkül megismerhetné - figyelmeztet közleményében az elnöki hivatal.

A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az ún. Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítás alkotmányellenes. A törvény ugyanis szerinte megfelelő alkotmányos indok nélkül, következésképp szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. „Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az „információs kárpótláshoz”) nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára” – áll az elnöki hivatal közleményében.

A köztársasági elnök ugyanakkor azt a kérdést is felvette, vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezőknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetően.