Másodfokon veszített az ÉS Tokaj-ügyben

Orbán tanácsot adott - csak nem a taggyűlésen

Orbán Viktor volt miniszterelnök április közepén az MTV A Szólás Szabadsága című műsorában elismerte, hogy bátorította feleségét arra, hogy pályázzon mezőgazdasági támogatásra a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. nevében. Azt azonban cáfolta, hogy ezt - a részben felesége tulajdonában lévő cég taggyűlésén tette volna. "Azt biztosan mondtam, hogy miután a törvény lehetővé teszi, hogy pályázzon a feleségem is ezekre a mezőgazdasági támogatásokra, ezt bátran tegye meg, de semmiképpen ne ő, illetve a cége kapja a legtöbb támogatást. Ezt biztosan mondtam" - mondta a műsorban Orbán. A volt kormányfő szerint a Tokaj Kereskedőház lehetséges privatizációjával kapcsolatban is elhangzott a véleménye.  "A Tokaj Kereskedőház a mi számunkra valóban szent tehén - ezt valóban mondhattam. Nem szabad eladni, és még átszervezni sem szabad szerintem, csak nagyon nagy óvatossággal" - mondta Orbán. (hirado.hu)

A Kizmanné Oszkó Marianne által vezetett bírói tanács az ÉS-t arra kötelezte, hogy a lap következő számában a kifogásolt cikkel azonos helyen és betűszedéssel alábbi helyreigazítást tegye közzé:

"Helyreigazítás. Lapunk 2005. március 11-i számában megjelent Tokaji Borcsaták II. című cikkben valótlanul állítottunk, hogy a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, és azokon jegyzőkönyv készült."

A tanács elnöke az indoklásban kifejtette: a bíróság szerint az ÉS által beidézett tanú, Mayer Aranka - a kft. egyik tagjának, Szász István Attilának a volt felesége - és a becsatolt "jegyzőkönyvek" nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani az alperes álláspontját.

A bíróság álláspontja szerint az "informátor tanú", akitől az ÉS a "jegyzőkönyveket" kapta, a tanúvallomásában nem tudott konkrét nyilatkozatot tenni arról, hogy tartott-e a cég taggyűléseket, "sőt azt emelte ki, hogy ő soha nem vett részt ilyen taggyűléseken". A tanú csak bizonyos következtetésekről tudott beszámolni, valamint arról, hogy kitől mit hallott a cég tevékenységével kapcsolatban.

Kizmanné Oszkó Marianne hangsúlyozta: "Sem a tanúvallomást, sem a becsatolt úgynevezett iratokat nem tartottuk hitelt érdemlően bizonyítékként felhasználhatónak az alperesi állítás alátámasztására. Ebből következik, hogy a kizárólag felperesre vonatkozó állítást és a sérelmezett kitételt valótlannak kellett nyilvánítanunk."

Mint mondta, a felperes álláspontját erősítette a társaság tagjainak becsatolt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata, amely szerint nem vettek részt az említett időpontokban taggyűlésen.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Bíróság május 18-án az ÉS-nek adott igazat, és elutasította a kft. helyreigazítási kérelmét, mert álláspontja szerint "nem vált kétségessé, hogy a felperesi társaság tagjai alkalmanként és a perbeli időpontokban összejöttek, és érdemben a társaság ügyeit tárgyalták".

Pataki Árpád bíró akkor úgy érvelt: "Jogi értelemben a jelen bíróság nem állapította meg azt, hogy a kérdéses három alkalommal szabályos taggyűlés lett volna, (...) hogy a résztvevők taggyűlésen vettek volna részt", ugyanakkor hozzátette: a per eldöntése szempontjából ennek nincs is érdemi jelentősége.

A másodfokú bíróság tanácsvezetője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóhelyreigazítási perben önmagában a valótlan tényállítás megvalósítja a jogsérelmet. Ebben az eljárásban ugyanakkor nem szükséges azt meghatározni, hogy a jogsérelem pontosan melyik személyiségi jogot érinti - tette hozzá. "Azt kellett vizsgálnunk, hogy a felperest érintően a cikk tartalmazott-e valótlan kijelentést" - fejtette ki.

Hangsúlyozta: főként a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében állapították meg, hogy nem tekinthető lényegtelennek, hogy az alperes tartott-e taggyűlést bizonyos napokon, mert ezzel az ÉS bizonyos egyéb körülményeket kívánt alátámasztani, amelyek nem tekinthetők lényegtelennek sem a cég, sem a közvélemény szempontjából.

Ugyanakkor kifejtette: az, hogy történtek-e megbeszélések, találkozók a társaság tagjai között, és ezeken mi hangzott el, a per tárgyát nem képezhette, mert a kereset erre nem irányul. Ebből következik, hogy a tanács mellőzni rendelte az elsőfokú ítélet indoklásából azokat a részeket, amelyek tagok megnyilatkozásaira és a tárgyalásaikra vonatkoztak.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Legfelsőbb Bírósághoz, amit Kovács Zoltán főszerkesztő csütörtök esti, Klubrádiónak adott nyilatkozatában kilátásba is helyezett. Kovács jelezte, újabb bizonyítékokkal rendelkeznek, hogy melyekkel, arról nem kívánt többet elárulni.

A Fidesz szóvivője szerint az Élet és Irodalom című hetilapot helyreigazításra kötelező csütörtöki jogerős bírói döntés azt bizonyítja, hogy az MSZP politikai háborút folytat Orbán Viktor ellen. "A független magyar bíróság mai ítélete bebizonyította, hogy az MSZP közpénzekből is fizetett, üres rágalmakon alapuló politikai háborút folytat Orbán Viktor ellen" - mondta Révész Máriusz az MTI-nek. Hozzátette: az ÉS újságírója, akinek a cikkei kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla helyreigazításra kötelezte a lapot, "havi 300 ezer forint értékben kap fizetséget szocialista politikusok jóvoltából". "Eközben háborús forgatókönyvre emlékeztető lejárató kampányterv látott napvilágot, egyes lapok szerint szocialisták tollából" - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a Fidesz bízik abban, hogy a jogerős ítélet pontot tesz a párt elnöke ellen indított rágalomhadjárat végére.