A felvételizők fele nem tudja, mi vár rá

Az 501 középiskola 27729 diákja részvételével készült kutatás szerint a legnagyobb arányban az orvosi pályára készülők terveznek master képzést, őket követik a bölcsész, a jogi és szociális igazgatási területre készülők.

A FISZ felmérése vizsgálta azt is, hogy a diákok a jelentkezéskor milyen szempontok alapján választanak egyetemet, főiskolát. A pályaválasztók számára a legfontosabb, hogy a diploma jó elhelyezkedést biztosítson. Ezt követi, hogy mely tantárgy emelt szintű vizsgáját kéri a felsőoktatási intézmény, és a harmadik szempont, hogy a képzés államilag finanszírozott, vagy költségtérítéses, és ha költségtérítéses, akkor mekkora a tandíj mértéke

Figyelemre méltó, hogy az összes megkérdezett 44 százaléka venne részt költségtérítéses képzésben. Erre az emelt szinten érettségizők nagyobb arányban hajlandóak, mint azok, akik középszinten érettségiznek - tartalmazza a felmérés.

Az új felsőoktatási rendszerben a középiskola elvégzése után a hallgató először csak rövidebb, többnyire hároméves kurzuson vesz részt, melynek elvégzése után bachelor, a rákövetkező kétéves képzés végén pedig master fokozatú diplomát kap.

A diákoknak az idén első ízben van lehetőségük arra, hogy a jelentkezési lapok leadása után - július 11-ig - még egyszer változtathassanak a megpályázott intézmények sorrendjén az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodánál.