Felvételi számmisztika

A HVG-ben Dobszay János írása megállapítja: a slágerszakokra csak csillagászati pontszámokkal lehetett bekerülni. Mintegy ötven olyan slágerszak van - a közel hatszázból -, ahová még a 100 százalékos érettségi mellé megszerzett középfokú nyelvvizsgával sem lehetett bejutni, mert az álomhatárt 140 pont közelében húzták meg.

Kirívóan magasra került a léc a pszichológusképzésben, az orvosi karokon a nemzetközi kapcsolatok, és a nemzetközi tanulmányok szakokon. Egy sor képzésre tavaly még a maximálisan elnyerhető pontok 90 százalékával is be lehetett kerülni, az idén viszont már az érettségiért kapható pontok plafonjával (a 120 és az emelt szintért járó 7 pluszponttal) sem lehetett labdába rúgni.

Pedig az egyetemi szintű orvosképzésben az előzetesen meghirdetett 1283 fős keretszámhoz képest mintegy 20 százalékkal nőtt a felvettek létszáma, és a természettudományos képzésben is hasonló arányban emelkedtek a beiskolázási arányok. Az átcsoportosítás kárvallottjai lettek  viszont a bölcsész és a jogi szakok.

A cikk emlékeztet az Oktatási Minisztérium statisztikáira: ezek szerint a nappali egyetemi, és főiskolai alapképzés államilag finanszírozott szakjaira az idén hajszálpontosan annyi korábban érettségizettet vettek fel, mint tavaly (30,8 százalékot),  és a úgynevezett elitszakok esetében sem igazolódtak  a „régiek”  (korábban érettségizettek)  versenyelőnyével kapcsolatos aggályok.

Csakhogy az OM az idén érettségizettek közé sorolja azokat, akik korábban maturáltak, majd idén szintemelő vizsgát tettek, és az utóbbi eredményét kérték beszámítani. A vetítési alapot pedig némiképp torzítja, hogy az idén felvételizők között 35-ről 38 százalékra nőtt a frissen érettségizettek aránya - miközben 15 ezerrel, 150 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. További részletek a HVG-ben.