A piaci igényeket követő képzésre lenne szükség

A diplomások egy része például képzettségénél alacsonyabb szintű munkakörbe kényszerült, kiszorítva a korábban ezeket a posztokat betöltő középfokú iskolai végzettségűeket. A korábbi évtizedhez képest 33 százalékkal nőtt az érettségizettek, több mint 100 százalékkal a diplomát szerzők száma. A hallgatói létszám csaknem megnégyszereződött.

A legnagyobb problémák a szakmunkásképzés területén tapasztalhatók. A szakiskolákba felvételiző fiatalok száma rohamosan csökkent. Megszűntek a vállalati tanműhelyek, a szakiskolák technológiai felszereltsége ritkán kompatíbilis a vállalatoknál alkalmazott technikával. A gyakorlati oktatást kényszerből egyre nagyobb arányban helyettesíti az elméleti oktatás. Nem csupán az a probléma, hogy kevesen kerülnek ki a szakiskolákból, hanem az is, hogy felkészültségük nem elégíti ki a munkáltatók igényeit - jegyzi meg az elemzés.

Ugyanakkor egyre többen tanulnak a felsőoktatásban. Korábban a jelentkezők 35 százalékát vették fel egyetemi, főiskolai képzésre, jelenleg ez az arány 60 százalék. Kedvezőtlen például, hogy a tömeges képzés miatt a szemináriumi foglalkozásokat felváltották a több száz hallgató egyidejű oktatására alkalmas előadások.

A felsőfokon képzett fiataloknak még így is kedvezőbbek a lehetőségeik a munkaerőpiacon, hiszen kiterjedtebb a kapcsolati hálójuk, rugalmasabban képesek alkalmazkodni a követelményekhez, és több feladat megoldására alkalmasak, több irányba képezhetők tovább – mondja a szakmai elemzés.