Sziklából építenek környezetbarát erőművet Ausztráliában
Ausztrália ugyan nem írta alá a kiotói klímaegyezményt, mégis komoly környezetbarát beruházásba kezd, s az atomreaktorokkal összemérhető teljesítményű geotermikus erőművet épít.
A szokástól eltérően nem valamilyen véges melegvíz készletet hoznak a felszínre, hanem a vizet a felszínről préselik be a hőcserélőnek használt forró, száraz sziklába, amelyről az új technológia fantázianeve - Hot Dry Rock, vagyis Forró, száraz szikla (HDR) - is tanúskodik.
Az ausztrál Geodynamics Ltd. építi fel az első teljes egészében megújuló forrásokra támaszkodó geotermikus villanyerőművet. Az új technológiát a vállalat világhálós honlapja mutatja be.
A környezetet nem szennyező geotermikus energia vonzó alternatíva a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, és a világon már többfelé kereskedelmi méretekben használják, például az Egyesült Államokban, Izlandon, Japánban, Új Zélandon, a Fülöp Szigeteken vagy Kamcsatkán. Az eddigi beruházások közös jellemzője, hogy valamilyen földalatti vízkészletből származó természetes gőzkitörést hasznosítanak.
Az új technológia nem számít ilyen szerencsére. 3-5 km mély kutat fúrnak a forró gránitsziklába, s a repedéseken átszivárogtatott, felmelegedett vizet egy másik csövön engedik a felszínre. A feltörő melegvíz hőcserélőbe jut és egy zárt rendszerben keringő alacsony forráspontú folyadékot párologtat. Ez utóbbival gőzturbinát hajtanak, a lehűlt vizet pedig visszaszivattyúzzák a föld mélyébe.
Az egész technológia csak olyan helyen használható, ahol hőszigetelő réteg van a felszínen, és a mélyben lévő gránit hőmérséklete legalább 250 Celsius-fok. (ha 50 fokkal hidegebb a kő, az energia költsége megduplázódik). Ausztrália déli pusztaságain van ilyen hely, és a Geodynamics cég már fúrt is két 4,5 kilométer mély kutat. A kutak fenekén 270-300 fok a hőmérséklet. A környéken kiaknázható geotermikus energiát több mint 1 gigawattra becsülik.
Az első HDR-erőmű építéséről 2006-ban döntenek. A cég előrejelzése szerint a geotermikus villanyenergia önköltsége a szénnel vagy gázzal fűtött hőerőművekével lesz összemérhető. Ehhez képest a szélenergia kétszer, a napenergia 8-10-szer többe kerül. Ausztrália 500 millió ausztrál dollárt szán széndioxid emissziót csökkentő beruházások támogatására, amitől 2%-os csökkenést várnak.