Apadó benzinszomj az USA-ban

Az utóbbi negyedszázadban alacsony benzinárakhoz szokott amerikaiak most kezdenek szembesülni a magas olajár következményeivel. A legolcsóbb benzinfajta gallonjának (3,78 liter) átlagára az USA-ban a hét elején 2,67 dollár volt, közel 42 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Országszerte valamelyest eltérnek az árak, a kisebb keleti partvidéki településeken 2,44 dollárért lehetett tankolni, míg Los Angelesben 3-3,2 dollárért. Utóbbi abszolút értékben már meghaladja az 1981-es 3,11 dolláros rekordbenzinárat, ám az inflációt is figyelembe véve még mindig nem csúcsdöntés.

Sok amerikainak azonban ennél az árszintnél már hozzá kell nyúlnia megtakarításaihoz, vagy pedig kevesebbet költhet élelmiszerre és ruhára. Az autó általában a nagyvárosok környékén lakók számára létkérdés, akik annak idején az alacsonyabb ingatlan- és a mérsékelt benzinárak miatt könnyű szívvel választották az ingázást. Az amerikai autóklub adatai szerint a Washington környékén élőknek kocsinként legalább 45 dolláros havi többletkiadást jelent a tavaly óta jelentősen megemelkedett benzinár.

A benzinmizéria duplán sújtja a kereskedő és szolgáltató cégeket: egyrészt csökkent a forgalmuk, másrészt természetesen őket is sújtja a dráguló energiaszámla. A világ legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánca, a Wal-Mart második negyedévi 2,8 milliárd dolláros nyeresége "csak" 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, márpedig ilyen szerény növekedésre - a gazdaság lendületes bővülése mellett - négy év óta nem volt példa. Negatív profitkilátásokról tájékoztatta a befektetőket két számítástechnikai óriáscég, a Cisco és a Dell, az internetes keresőjéről ismert Google, a Gateway elektronikai cég, valamint a világ első számú mezőgazdaságigép-gyártója, a John Deere is. A minap négy vezető amerikai légitársaság - az American Airlines, a Northwest Airlines, az America West Holdings Corp. és a JetBlue Airways - is emelte jegyei árát a magas olajárra hivatkozva, ám a drágítás mértéke nem fedte a költségnövekedést. Míg az üzemanyagért 16,8 százalékkal kellett többet fizetniük, jegyeik csak 1,7 százalékkal drágultak júliusban. Összességében a vállalatok energiaszámlája 4,4 százalékkal ugrott meg júliusban, a fogyasztóké 3,8 százalékkal. Az emelkedő olajárak miatt a 3,2 százalékra rúgó éves fogyasztóiár-index júliusban fél százalékponttal volt magasabb az egy hónappal korábbinál, míg a termelői árak 1 százalékponttal nőttek - utóbbi a leggyorsabb ütem tavaly október óta. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció viszont csak 0,1 százalékponttal mutatott többet júliusban.

A magas olajár politikai üggyé is vált az USA-ban. Republikánus képviselők már az augusztus elején kezdődött nyári törvénykezési szünet előtt adócsökkentést sürgettek. Most 1 gallon benzinben 18,4 cent a szövetségi adó, ami az ár alig 7 százaléka. Mások azt javasolják, hogy a kormány vizsgálja meg az olajtársaságok árképzését. A tavalyi demokrata elnökjelölt John Kerry viszont azt kéri számon George Bush elnökön, miért nem lép fel keményebben Szaúd-Arábiával és más olajkitermelő országokkal szemben, hogy az árak lenyomása érdekében több olajat hozzanak a felszínre. A republikánus Anne Northup képviselőházon belül oldaná meg az olajkérdést: arra biztatja a szavazókat, gyakoroljanak nyomást Washingtonra, hogy nyissa meg a sarkvidéki területeket az olajkutatások előtt. Egy ilyen horderejű lépéshez azonban szenátusi jóváhagyás szükséges, márpedig a minap elfogadott új energiatörvény (HVG, 2005. augusztus 13.) erre nem adott felhatalmazást. A republikánusok most abban bíznak, a jövő évi költségvetés vitájában keresztülverhetik ezt a környezetvédők által hevesen támadott elképzelést. Ám ha így lesz is, a fúrások megkezdése nemigen hat rövid időn belül az olajárra.

Mint ahogy évek múlva hozhat eredményt az a javaslat is, hogy szigorítsák az autógyárak által készített új járművekre vonatkozó úgynevezett üzemanyag-hatékonysági előírásokat. Szintén távlati hatása lehet csak annak a szándéknak - mely az új energiatörvényt is ihlette -, hogy jusson nagyobb szerep a megújuló energiaforrások hasznosításának, a nukleáris erőműveknek, s kevesebb az olajnak. Erre a célra tíz év alatt összesen 12,3 milliárd dollárt szán az amerikai kormány adókedvezmények és hitelgarancia formájában. A demokrata párti képviselők és a környezetvédők azonban szkeptikusak, szerintük az új szabályok elsősorban a támogatások egynegyedét kapó energiacégeknek kedveznek, s nem segítik elő a benzinárak gyors csökkenését.

CSABAI KÁROLY / WASHINGTON