Dávid: kínos egybeesés Orbán jóslata és Sólyom döntése között

A 2002-es kampány plakátjai © Horváth Szabolcs

A Magyar Televízió (MTV) élő adásában Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese azt mondta: az államfő alkotmányos és törvényes dátumot hirdetett ki, amelyet mindenki elfogad. Eszerint fogunk eljárni - közölte a politikus, aki ugyanakkor hozzátette: az MSZP-nek nem a választási időpont a fontos, hiszen a párt képviselőjelöltjei készek arra, hogy "ebben a legkorábbi időpontban" is találkozzanak a választókkal és ismertessék a párt programját.

A többség az április 9. időpontra számított, mert az ország érdeke, hogy választási kampány időszaka minél rövidebb legyen - hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke az MTI-nek.

"Az emberek többsége és a politikai pártok többsége is az április 9-ei időpontra számított, úgy látjuk, hogy Sólyom László is osztja azok véleményét, akik úgy látják, hogy az ország érdeke, hogy a választási kampány időszaka minél visszafogottabb, minél rövidebb legyen, a vetélkedés helyett minél hamarabb a közös cselekvésnek jöjjön el az ideje" - mondta a politikus.

Arra az észrevételre, hogy a kora áprilisi dátum - a két választási forduló közé eső húsvéti ünnepek miatt - az elemzők egy része szerint a jobboldalnak kedvez, Pokorni Zoltán azt mondta: ezt nem tartja kizártnak, de nem hiszi, hogy meghatározó szempont lenne.

"Mostantól kezdve élesbe fordult a választási felkészülés, indul a kampány" – mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az MTI-nek. A liberális párt vasárnap tartja küldöttgyűlését, ahol véglegesítik a választási programot, "ezek szerint ez egyúttal egy kampánynyitó rendezvény is" – tette hozzá a politikus.

Kuncze Gábor azt mondta, hogy a választási esélyeket nem befolyásolja a szavazás időpontja. Az SZDSZ elnöke korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott: az ország érdeke szempontjából a minél korábbi választás a jó, hiszen a felálló kormánynak el kell indítania a 2007-es költségvetés előkészítését és az uniós elvárásoknak megfelelően szeptember 1-re benyújtandó módosított konvergencia programot.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke az MTV-ben üdvözölte, hogy rövid lesz a kampányidőszak, hiszen – tette hozzá – ez jó az állampolgároknak, a pártoknak és a költségvetésnek is.

A pártelnök megjegyezte: "Az időponttal kapcsolatban a köztársasági elnök úr megválasztása óta egyetlen pártelnökkel egyeztetett, Orbán Viktorral, aki nemrégiben azt nyilatkozta, hogy 125 nap múlva, április 9-én lesz a választás. Ha szándékos, ha véletlen ez az egybeesés, mindenféleképpen kínos".

Sólyom László © Dudás Szabolcs

Az országgyűlési választások időpontjáról a köztársasági elnök egyetlen párt képviselőjével, vagy közjogi méltósággal sem konzultált, döntéséről nem is tájékoztatott senkit előzetesen - mondta Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke.

"Politikai pletykák mindig voltak és mindig lesznek. Különösen igaz ez a választások előtti időszakra. Az államfő azonban meggyőződése szerint dönt és ebben nem befolyásolhatják megalapozatlan híresztelések" - közölte a sajtófőnök arra a felvetésre, hogy egyes sajtóorgánumok sugalmazása szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már korábban értesült a választási dátumokról.

Wéber Ferenc emlékeztetett arra, hogy a választási időpont meghatározásával kapcsolatban nincs olyan jogszabályi előírás, amely a köztársasági elnököt a pártokkal való konzultációra kötelezné. A pártok közti alkufolyamatnak fontos szerepe van demokratikus berendezkedésünkben, de ez nem jelenti azt, hogy minden döntésnek ilyen módon kell megszületnie - tette hozzá Wéber.

"Az államfő mindig mérlegeli és a jövőben is mérlegelni fogja, van-e helye a pártokkal folytatott egyeztetésnek" - szögezte le a sajtófőnök azzal összefüggésben, hogy Sólyom László miért tért el elődei gyakorlatától.

Arra az észrevételre, hogy a kora áprilisi dátum - a két választási forduló közé eső húsvéti ünnepek miatt - az elemzők egy része szerint a jobboldalnak kedvez, a sajtófőnök elmondta: az ünnepek és a választói magatartás közötti összefüggést az eddigi választások tapasztalatai nem igazolják.

A mai közéletben csaknem értelmezhetetlen, ha valaki nem pártérdekek szerint, vagy azok ellenében cselekszik, hanem azoktól függetlenül - jegyezte meg.

Megfogalmazása szerint közös érdek, hogy a szokatlanul korán elkezdődött kampány mielőbb véget érjen. "A választási kampány természetesen fontos a demokratikus többpártrendszer működése szempontjából, de aligha kívánatos, hogy több mint fél évig tartson. Mindannyiunk érdeke, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba, a kormány, bármilyen színezetű is legyen, mielőbb megalakuljon és meghozza a halaszthatatlan gazdasági intézkedéseket" - hangsúlyozta a sajtófőnök.

"Mivel a jogszabályok több korlátozó és tiltó rendelkezést tartalmaznak, ahhoz, hogy a közjogi hagyományoknak megfelelően, vasárnap lehessen szavazni, a törvényeket értelmezni kellett" - fejtette ki a sajtófőnök.

A választások időpontja és a legfőbb ügyészi poszt betöltése közötti esetleges összefüggést firtató kérdésre válaszolva Wéber Ferenc elmondta, hogy a legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatos megfontolások semmilyen szempontból nem befolyásolták a választási időpontok meghatározását.

A választópolgárok február 10-ig kézhez kapják a választási értesítőt, közismert nevén a kopogtatócédulát, valamint az ajánlószelvényt - közölte az Országos Választási Iroda. Az említett határidőket és határnapokat a csütörtökön megjelenő belügyminiszteri rendelet rögzíti.

A rendelet értelmében a választói névjegyzéket február 8. és 15. között teszik közszemlére. Február 17-ig kell megválasztani az Országos Választási Bizottság, a területi választási bizottságok tagjait, valamint ekkor jár le az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok választott tagjainak  megválasztási határideje is.

Március 17-ig kell benyújtani a kérelmeket arra, hogy a választó külképviseleti névjegyzékbe kerüljön. Ugyanezen a napon jár le az egyéni választókerületi jelöltek bejelentésének végső határideje. Ahhoz, hogy valaki egyéni választókerületi jelölt lehessen, legalább 750 választópolgár érvényes ajánlását kell összegyűjtenie. Március 20. a területi listák, március 21. az országos listák bejelentésének határideje. Március 20-ig kell megválasztani a szavazatszámláló bizottságok választott tagjait. Március 31-ig bízhatnak meg tagokat a pártok a választási bizottságokba.

A 2006. évi országgyűlési választások végleges eredményének megállapítására április 29-én vagy 30-án kerülhet sor.