Honlapkritika a Kékhalálról

A Bluedeath  volt az utóbbi idők legüdítőbb honlapja kreatív grafikai megoldásokkal, szellemes szövegekkel, s gondos megvalósítással. Inkább kereskedelmi, mint szórakoztató mezőnyben indul, csak kevésbé sablonos a kivitelezés.

A Bluedeath online pólóbolt már a bejáratnál műfajt téveszt. Egy közönséges boltos mindent megtesz, hogy a nézelődő belépjen az üzletbe, a Bluedeath viszont várakoztatja és műfilozófiai műbölcsességekkel téríti el potenciális vásárlóit.

Közismert tény, hogy egy honlapnak csupán néhány másodperc áll rendelkezésére a látogatók figyelmének megragadására. A honlap készítője azonban nem élt ezzel a lehetőséggel: a belépést követő néhány másodpercben csak a lényeg nem derül ki: hogy pólókat árulnak.

A „bolt” belsejét egy „gép” uralja, melynek gombjait nyomkodva ismerhetjük meg a kínálatot, olvashatjuk el a jól megírt, szellemes tájékoztatókat, vagy rendelhetjük meg a pólókat. Jó játék, csak tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a „vásárlási csatornába” terelje a nézelődőket.

Látványosak lehetnek az „intuitív interfészek” de kicsi a valószínűsége annak, hogy javítja egy bolt működését, ha rejtvényeket kell megfejteni a legelemibb információkért. Képzeljük csak el milyen lenne, ha a bevásárlóközpontban egy labirintuson keresztül vezetne az út a kenyérhez, vagy mondjuk felirat nélküli fiókokban rejtőznének a felvágottak.

Összefoglaló: A Bluedeath honlapját célszerű lenne úgy átalakítani, hogy legyen egy közvetlen, gyors, jól bejárható út a pólók nézegetésétől a vásárlásig. Az ide látogató találkozhatna vendégkönyvvel, véleményekkel, a pólót viselő, elégedett vásárlók fotóival. Fontos lenne egy ehhez lazán társuló, párhuzamos „élménycsatornát” is kialakítani, hogy a puszta érdeklődők is szívesen látogassanak el a boltba.

Pécsi Ferenc
www.dotkommentár.hu

Vizsgáltassa meg Ön is a honlapját, jelentkezzen a fórumon