Száznál több értelmiségi kiállt Szabó István mellett

A Népszabadsághoz eljuttatott és a lapban hétfőn megjelent nyilatkozat aláírói úgy fogalmaztak: Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nemcsak magyaroknak. Elvitte hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük őt.

Mohai V. Lajos jegyzete

Kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben – jobb és baloldalon egyaránt - az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy a végre a kádári rendszer maradványaként még mindig a helyükön üldögélő, vagy vastag nyugdíjukat élvező, akkori titkosszolgák felelősségét vetnék fel. Szabó István is talán jobban járt volna, ha maga leplezi le ügynökmúltját, ahogy tette ezt – minden negatív következmény nélkül – a cseh Bohumil Hrabal. Nem igazán meggyőző a Naptévé riporterének Szabót felmentő hétfő reggeli magyarázkodása: a Redl ezredes című filmben már 1983-ban ott volt a kulcs, tetszettek volna megfejteni. Tovább a cikkhez!

A 117 aláíró között van például Garas Dezső, Göncz Árpád, Gönczöl Katalin, Jancsó Miklós, Koncz Zsuzsa, Koltay Lajos, Kő Pál, Presser Gábor, Tímár Péter és Valki László.

Magát mentette

Szabó István filmrendező a héten tett nyilatkozatait módosítva a közszolgálati televízióban vasárnap este közölte, magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt és ügynökként több éven át jelentett a Színház-és Filmművészeti Főiskola hallgatóiról. Részletek.

Gervai András filmtörténésznek, -kritikusnak az Élet és Irodalom múlt heti számában közölt írásából derült ki, hogy a filmrendező fiatalon titkosügynök volt "Képesi Endre" fedőnéven. A kutató szerint a 19 éves korában beszervezett ügynök a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett néhány éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról és tanárairól.

Ki van ott?

Nem Gábor Pál, hanem a 21 éves Marsányi László, a Hársfa utcai felkelőcsoport rajparancsnoka szerepel azon az 1956-os híradófelvételen, amelyre Szabó István hivatkozott, állítja a Népszabadságban Eörsi László történész. Az ügynökmúltját és beszervezésének körülményeit indokoló Oscar-díjas rendező korábban azt mondta: azért hagyta beszervezni magát 1957-ben, hogy megmentse osztálytársa, Gábor Pál életét, aki a pártház ostromáról készült korabeli híradófelvételen látható volt egy géppisztollyal a kezében. Gábor Pál egykori osztálytársai, Rózsa János és Kézdi-Kovács Zsolt, valamint Mészáros Márta és Jancsó Miklós viszont határozottan azt állítják: a rendező látható a híradófelvételen.

Megválaszolatlan mozzanatokat találnak a világhírű Oscar-díjas filmrendező állambiztonsági múltjáról szóló történetben a hét végi német lapokban megjelent beszámolók.

A Süddeutsche Zeitung írásának címében jelzi: "különös, szokatlan védekezésnek" tartja Szabó első rövid beszámolóját. A cikk szerzője, Kathrin Lauer szerint "nem világos", hogy melyek voltak azok a "terhelő tényezők", amelyek hatására Szabó István ráállt a jelentések írására. A német újságíró nem tartja kizártnak, hogy "a leleplezések és a nyitott kérdések" beárnyékolják majd Szabó István új filmjének, a Rokonoknak a budapesti bemutatóját;az idei magyar filmszemlét a Móricz-regényből készült filmmel kívánják megnyitni.

Sokkoló titkok

A hvg.hu Ügynökdossziéja

Ha sok mindent tudni szeretne az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről, böngéssze a hvg.hu Ügynökdossziéját!

A dpa német hírügynökség egyik anyagában azt írja, hogy Szabó István személyében "a nemzetközileg legprominensebb magyart érte utol állambiztonságis múltja. Előtte országszerte ismert popzenészekről, színházi kritikusokról, sportolókról és újságírókról, valamint Medgyessy Péter kormányfőről (2002-2004) derült ki, hogy a titkosszolgálatok besúgói voltak. Ezek a leleplezések Magyarországon hézagosan, véletlenszerűen és későn történnek".

Az újságíró szerint ennek az az oka, hogy "az ország 15 évvel a demokratikus fordulat után még mindig nem talált rá történelme e sötét lapjának görcsöktől mentes kezelésére." Az állambiztonsági anyagokat őrző levéltár - német rokonintézményétől eltérően - "még mindig nem kínál általánosan nyitott hozzáférést. Csupán a besúgók áldozatai, vagy kutatók, mint például Gervai - tekinthetnek bele a besúgó-akták gyakran sokkoló titkaiba".