Gyurcsány: nem a járulékcsökkentések húzzák a gazdaságot
2 perc
2006.06.21. 17:40
A kormányfő az Új Magyarország, Új egyensúly, Sikerek és kihívások című, a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán elmondta: a munkáltatói járulékok csökkentése nem növeli a foglalkoztatottságot, nem húzza a gazdaságot, amely szektor viszont húzza, annak hatalmas mennyiségű forrást kell biztosítani.
Az elmúlt évek adatai azt bizonyítják, hogy a munkáltatói járulékok csökkentése nem növelte a foglalkoztatottságot, nem húzta a gazdaságot - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában szerdán. A kormányfő elmondta: meg kell találni azt, hogy mi húzza a gazdaságot, és azoknak a szektoroknak a következő években "elképesztő mennyiségű" uniós forrás áll majd rendelkezésére. Hozzátette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek éppen azt az öt-hat ágazatot kell megtalálnia, amelyekben Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújthat. Hangsúlyozta azt is, hogy a források hatékony elköltése érdekében létre kell hozni az egyensúlyt, a közbeszerzések világát úgy kell átalakítani, hogy a támogatások nagy részéből a nemzeti tőke részesedjen. Új nemzeti ipart kell létrehozni - jegyezte meg.
A kormányfő az Új Magyarország, Új egyensúly, Sikerek és kihívások című előadásán a kormányprogrammal kapcsolatban elmondta: a legnagyobb dilemma, hogy az államháztartás hiányát a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével dolgozzák-e le.
Ismertetése szerint Magyarország az újraelosztás tekintetében a unió átlaga felett, a skandináv országokat megközelítve a negyedik helyen áll, míg a GDP-arányos állami bevételek vonatkozásában csak a középmezőnyben van. Hozzátette: a kiadások 71 százalékát a jóléti juttatások teszik ki, így a kiadások csökkentése csak a többi, jóval kisebb arányt képviselő szektorban lehetséges.
A reformok negatív nemzetközi fogadtatásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy sok intézet a kiadások csökkentését és nem a bevételek növelését várta az országtól. Megjegyezte: bolond az a kormány, amelyik nem figyel a befektetők reakciójára, de bolond az is, amely nem a nemzet igényeit tartja szem előtt. A szociális színvonal megtartása mellett a cél azok megadóztatása, akik eddig nem fizettek jövedelmük arányában - utalt a kormányfő a vagyon- és pénztáradóra.
Az egészségügy reformjáról szólva elmondta: az állam kiadásait nem csökkenteni, hanem növelni fogja a tisztább, átláthatóbb, igazságosabb ellátás kialakítása. A közigazgatással kapcsolatban a legnagyobb hiányosságnak a teljesítményarányos díjazást nevezte.
A többszáz hallgató előtt tartott előadáson Gyurcsány Ferenc áttekintette az elmúlt 15 év legfontosabb gazdasági mutatóinak alakulását. A reálbérek, az export és beruházások, valamint a foglalkoztatottság adatait szemlélve úgy vélte, hogy az ország 2001 és 2003 között tért le az egyensúlyi pályáról. Hangsúlyozta: a kormányzati szektor hiánya minden választási évben a GDP 8 százaléka körül volt, az elmúlt négy évben azonban nem történt a Kupa-, a Bokros-, illetve az úgynevezett "csendes"-csomaghoz hasonló kiigazítás. Elismerte: először nem sikerült a két választás között a hiányt 5 százalék alá vinni.
A reformok feladata, hogy megteremtsék azt a struktúrát, amely a 2007-től minden évben ezermilliárd forint feletti uniós támogatást be tudja fogadni - mutatott rá a miniszterelnök.
A kormányfő az Új Magyarország, Új egyensúly, Sikerek és kihívások című előadásán a kormányprogrammal kapcsolatban elmondta: a legnagyobb dilemma, hogy az államháztartás hiányát a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével dolgozzák-e le.
Ismertetése szerint Magyarország az újraelosztás tekintetében a unió átlaga felett, a skandináv országokat megközelítve a negyedik helyen áll, míg a GDP-arányos állami bevételek vonatkozásában csak a középmezőnyben van. Hozzátette: a kiadások 71 százalékát a jóléti juttatások teszik ki, így a kiadások csökkentése csak a többi, jóval kisebb arányt képviselő szektorban lehetséges.
A reformok negatív nemzetközi fogadtatásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy sok intézet a kiadások csökkentését és nem a bevételek növelését várta az országtól. Megjegyezte: bolond az a kormány, amelyik nem figyel a befektetők reakciójára, de bolond az is, amely nem a nemzet igényeit tartja szem előtt. A szociális színvonal megtartása mellett a cél azok megadóztatása, akik eddig nem fizettek jövedelmük arányában - utalt a kormányfő a vagyon- és pénztáradóra.
Az egészségügy reformjáról szólva elmondta: az állam kiadásait nem csökkenteni, hanem növelni fogja a tisztább, átláthatóbb, igazságosabb ellátás kialakítása. A közigazgatással kapcsolatban a legnagyobb hiányosságnak a teljesítményarányos díjazást nevezte.
A többszáz hallgató előtt tartott előadáson Gyurcsány Ferenc áttekintette az elmúlt 15 év legfontosabb gazdasági mutatóinak alakulását. A reálbérek, az export és beruházások, valamint a foglalkoztatottság adatait szemlélve úgy vélte, hogy az ország 2001 és 2003 között tért le az egyensúlyi pályáról. Hangsúlyozta: a kormányzati szektor hiánya minden választási évben a GDP 8 százaléka körül volt, az elmúlt négy évben azonban nem történt a Kupa-, a Bokros-, illetve az úgynevezett "csendes"-csomaghoz hasonló kiigazítás. Elismerte: először nem sikerült a két választás között a hiányt 5 százalék alá vinni.
A reformok feladata, hogy megteremtsék azt a struktúrát, amely a 2007-től minden évben ezermilliárd forint feletti uniós támogatást be tudja fogadni - mutatott rá a miniszterelnök.