Az ingatag világgazdaság a magyarok bőrén is érződni fog

5 perc

2006.09.15. 09:31

A hét végén tartja éves közgyűlését Szingapúrban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank. Az értekezlet fontos témájának ígérkezik Kína, Mexikó, Dél-Korea és Törökország kvótájának, illetve szavazati jogának növelése. Mindeközben az elemzések egy ingatag világgazdaságot vizionálnak, amelynek hatásait a saját bőrünkön érezhetjük már hamarosan.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Rodrigo Rato arra figyelmeztet, hogy próbatétel előtt áll a világgazdaság az infláció és a kereskedelem, illetve a nemzetközi tőkeáramlás kiegyensúlyozatlansága miatt.

A világ húsz legerősebb gazdaságának listája

Ország

GDP
(millió dollár)

Lakosság
(millió fő)

GDP
(USD/ fő)

Egyesült Államok

12 445 068

298,4

41700

Japán

4 505 912

127,5

35350

Németország

2 781 900

82,4

33750

Kína

2 228 862

1313973,7

1700

Nagy-Britannia

2 192 553

60,6

36170

Franciaország

2 110 185

60,9

34660

Olaszország

1 723 044

58,1

29640

Spanyolország

1 123 691

40,4

27820

Kanada

1 115 192

33,1

33690

Brazília

794 098

188,1

4220

Dél-Korea

787 624

48,8

16120

India

785 468

1095352,0

720

Mexikó

768 438

107,4

7150

Oroszország

763 720

142,9

5340

Ausztrália

700 672

20,3

34570

Hollandia

594 755

16,5

36060

Svájc

365 937

7,5

48640

Belgium

364 735

10,4

35140

Törökország

363 300

70,4

5160

Svédország

354 115

9,0

39270


Forrás: a Világbank 2005-ös GDP-listája, a CIA lakossági becslése 2006. júliusban

Az IMF szavazati kvótái

Sadakazu Tanigaki japán pénzügyminiszter az IMF közgyülése előtt még egyszer felhívta a figyelmet, hogy a feltörekvő ázsiai országoknak adják meg a fair reprezentáció lehetőségét a szervezetben. Tanigaki szavainak különös súlyt ad, hogy a G-7 szervezet soros elnökeként fejtette ki véleményét.

A javaslatot az IMF 24 tagú végrehajtó bizottsága már jóváhagyta, de érvénybelépéséhez az kell, hogy a szervezet tagállamaitól származó szavazatok 85 százaléka is támogassa. A szavazatok az IMF-nek befizetett hozzájárulások alapján oszlanak meg. Az USA szavazata például az összes szavazat 17 százalékát éri, míg Japáné csak a 6,1 százalékát. A javaslat szerint Kína szavazati aránya, amely pillanatnyilag 2,93 százalék 3,65-re emelkedne, miközben Dél-Koreáé 0,76-ról 1,329-re.

Többévi erős növekedés után a világgazdaságban alig maradt tartalék kapacitás, és ettől erősödnek az inflációs várakozások, amit a magas olajárak csak tovább súlyosbítanak, mondta Rato szingapúri sajtóértekezletén. A világkereskedelmi tárgyalások befagyása ugyancsak hátráltató tényező, mondta.

Az IMF csütörtökön mind az idei, mind a jövő évre szóló világgazdasági növekedési előrejelzését kissé fölfelé igazította, 5,1 százalékra, illetve 4,9 százalékra (a tavaszi jóslat 4,8 százalékra, illetve 4,7 százalékra szólt), főképp az erőteljes kínai és más fejlődő országokban tapasztalható élénkülést figyelembe véve, azonban változatlan az álláspontja, hogy jövőre lassulás várható az idei ütemhez képest.

Rato figyelmeztetett arra az egyensúlytalanságra és kockázatra is, amely abban rejlik, hogy az Egyesült Államok folyómérleg-hiánya már eléri az ottani GDP 6,5 százalékát, miközben Ázsiában és az olajtermelő országokban nagy többletek alakulnak ki. Kína folyómérleg-többlete például a GDP 7,2 százalékát teszi ki.

A nyugati kereskedelmi partnerek, élen az Egyesült Államokkal, régóta követelik, hogy Kína értékelje fel a jüant, amelyet 15-40 százalékkal alulértékeltnek tartanak.
G7 helyett legyen G11 (Oldaltörés)

Mások is megfogalmaznak aggodalmakat. Pár napja a 360 pénzügyi intézményt tömörítő Institute of International Finance (IIF) szövetség vezetőjeCharles Dallara fejtette ki, hogy a világgazdaság folyamatos növekedésének fenntartása érdekében a világ vezető gazdaságai pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak hatékonyabban kell együttműködniük a szélesedő kereskedelmi egyensúlytalanságok csökkentése érdekében és a világgazdaság sebezhetőségét fokozó egyéb tényezők hatása ellen.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szingapúri éves ülésén részt vevő miniszterekhez és jegybanki kormányzókhoz intézett levélben Dallara rámutatott, hogy a világ legnagyobb gazdaságában, az amerikaiban lassul a növekedés, és mivel a világ gazdasági kilátásai nagy mértékben az amerikai gazdaság teljesítményétől függnek, ez jelentősen kihat majd a globális teljesítményre.

Dallara úgy véli – aki levelét Gordon Brown brit pénzügyminiszternek, az IMF politikairányító bizottsága vezetőjének címezte –, hogy az inflációs nyomás, és a tartós egyensúlytalanságok – a növekvő amerikai kereskedelmi hiány, a hatalmas Ázsiában halmozódó devizatartalékok – tovább veszélyeztetik a fejlődést. A dohai kereskedelmi forduló sikeres lezárása azért is alapvető jelentőségű, mivel jelentős hatással lenne ezekre az egyensúlytalanságokra.

Az IIF vezetője támogatta levelében az IMF reformját, egyes feltörekvő államok szavazati súlyának növelését, de megismételte felhívását a legfejlettebb ipari államokat tömörítő Hetek (G-7) csoportjának kibővítésére Kínával Oroszországgal, Indiával és Brazíliával, G-11-ekké.

Ingatag országok (Oldaltörés)

A Világbank elemzői részlege egy új vizsgálata szerint a 2003-asi 17-ről az idénre 26-ra növekedett azoknak az ingatag országoknak a száma, amelyek veszélyeztetik a globális biztonságot.

A Független Értékelő Csoport (IEG) szerint az ingatag országokban 500 millióan élnek, fele részben nyomorszinten. Az országok belső konfliktusaik, bizonytalanságaik miatt rejtőzködési terepül szolgálnak a terroristáknak, és az országokban elterjedt a kábítószertermelés, a fegyvercsempészet. Az IEG, amely ajánlásokat tesz a Világbank nak, koordinált segélypolitika kidolgozását javasolja az országok megsegítésére, mondván, hogy egy-egy ország megingása egész régiókat érinthet.

Az elmúlt két évben a Világbank 4,1 milliárd dollárt költött az ingatag államok támogatására, de az IEG szerint a hitelnyújtást nem kísérték reformprogramok. A Közép-Afrikai Köztársaságban, Haitiban ez történt, míg Afganisztánban, éppen ellenkezőleg, a hitelt nyújtók túl ambicizóus reformokat indítottak el, azokat nem súlyozták, így jelenleg 120 reformterv van függőben.

A testület nagyobb átláthatóságot javasol a segélyezésben és azt, hogy az ingatag országok a megfelelő összegekhez jussanak hozzá. A nemzetközi segélyek összege a Kelet-Timornak juttatott egy főre jutó 200 dollár és a Közép-Afrikai Köztársaságnak jutott 15 dollár között mozogtak 2002- és 2004 között.