Bértárgyalásokra készül az OÉT

A kormányzati oldal a jövő évi költségvetés fő számai alapján ekkor közli majd, hogy milyen átlagos bruttó béremelési mértéket javasol a következő évre a versenyszférának.

A kormányzati szándékról Katona Tamás a Pénzügyminisztérium - azóta lemondott - államtitkára a napokban egy érdekképviseleti tanácskozáson elmondta: a következő két évben nem nőhet a reálbér, illetve a következő évben az előre számított 6,8 százalék helyett, az idei magasabb érték miatt 6 százalék lehet az infláció.

Ezek a számok, az adó és járulékszabályokkal, a gazdasági növekedés és foglalkoztatás célkitűzéseivel együtt behatárolják a versenyszférának a kormányzat által jövő évre ajánlható béremelési mértéket.

A szakszervezetek a közelmúltban többször is kifejezték, hogy nem fogadják el a reálbérek csökkenését.

Mint Hódi Zoltán az OÉT szakbizottságának szakszervezeti szóvivője elmondta, saját javaslatuk kidolgozásánál abból indulnak ki, hogy lehetőség van a stabilizációs programból adódó terhek arányosabb elosztására, ne a munkavállalók viseljék annak minden negatívumát. Azt is figyelembe kívánják venni, hogy milyen az a béremelési mérték, amely még nem kényszeríti a cégeket elbocsátásra.

A körülményekhez képest kedvező jövedelmi viszonyok elérésén kívül a foglalkoztatatás javítása, a munkanélküliség, az elbocsátások csökkentése is fontos cél a szakszervezeteknek.

A szakszervezeti vezető arra is figyelmeztetett, hogy a reálbér csak az utóbbi néhány évben alakult kedvezően, hosszabb időszakot elemezve kiderül, hogy a keresetek messze elmaradtak a teljesítmény javulásától.

A múlt év végén az OÉT-ben kötött megállapodás szerint a kormány és a szociális partnerek az idei évre - a 3,5 százalékos reálkereset-növekedés elérése érdekében - 4-5 százalékos bruttó keresetemelést javasoltak a versenyszférának.

Az országos bérmegállapodásnál abból indultak ki, hogy a GDP az idén 4 százalékkal nő, a foglalkoztatás 0,5-1 százalékkal bővül, a nemzetgazdasági szintű termelékenység 3-3,5 százalékkal emelkedik.

A megállapodás feltételezte, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésének hatására az ajánlott bruttó béremelést átlagosan 1-1,5 százalékponttal haladja meg a nettó béremelés. Az egyezség a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 2 százalékos emelkedésével számolt.

A soron következő tárgyalásokon szóba kerül majd a minimálbér ügye is. Bár a múlt év végén három évre előre meghatározták a minimálbért az OÉT-ben, a stabilizációs intézkedések miatt ennek újratárgyalását már a nyáron kezdeményezte a munkáltatói oldal, s bejelentette azt is, hogy megegyezés hiányában felmondja a korábbi megállapodást.

A munkáltatói érdekképviseletek hangsúlyozták: azért fogadták el ezeket a mértékeket, mert akkor még több adó és járulékcsökkentő intézkedéssel számolhattak. Azóta ez megváltozott, s ilyen körülmények között a cégek nem teljesíthetik az elvállalt minimálbér mértékeket.

A munkáltatók szerint a szakképzettek bérminimuma már az idén sem tartható, de ezt már nem akarták újratárgyalni, a következő évekre vonatkozó tételeket viszont eleve nem vállalják.

Nehezményezték azt is, hogy bár a megállapodásban szerepel, hogy ágazati egyezség esetén a szakképzettek bérminimumától lefelé is eltérhetnek, erről sehol sem sikerült megegyezni a szakszervezetekkel.

A szakszervezetek először a megállapodás fenntartását kívánták elérni, később a munkavállalókra háruló többletfizetések miatt szintén javasolták az újratárgyalást, de ellenkező előjellel, a magasabb tételek érdekében.

A kormányzati oldal elfogadná a megállapodás fenntartását. A több évre szóló megállapodás ugyanis stabilitást jelent.

A megállapodás szerint az idén az előző évi 57 ezer forintos minimálbért 62 500 forintra emelték, 2007-ben azt 65 500 forintra, 2008-ban 69 000 forintra kellene emelni. A megállapodás alapján a szakképzetteknél a minimálbérhez rendelt bérminimumot vezettek be. Ennek szorzószáma az idén az első félévben csak ajánlott volt, a második félévtől, illetve 2007-ben és 2008-ban pedig kötelező.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kétéves gyakorlatig 1,05, két év gyakorlat felett 1,1-szeres jelenleg a minimálbérhez viszonyított szorzó. Ezek a szorzók a megállapodás szerint 2007-ben 1,1, illetve 1,15, 2008-ban 1,2, illetve 1,25.

A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkáltatók.