A világ legboldogabb országainak toplistája
Dánia a világ legboldogabb országa - állítja egy nemrég közzétett elemzés. Más felmérések viszont - objektív mutatók híján - merőben más következtetésekre jutottak.
HVG |
Az elemzés egyebek közt arra a következtetésre jutott, hogy a kis államok valamivel boldogabbak a nagyoknál, mert erősebb lakosaikban a közösségi tudat, míg az olyan népes, így kevésbé egységes országok, mint Kína, India vagy Oroszország igencsak gyengén, a lista 82., 125., illetve 167. helyén szerepeltek. Érdekes kivétel Japán, amelyre a kollektivizmus és a fejlettség egyaránt jellemző, mégis csak a 90. a rangsorban. Az elemzést készítő White szerint talán azért, mert az emberek ott visszafogottak, és nem szívesen nyilatkoznak boldogságukról. A kutató egyébként úgy véli, hogy az ilyen felméréseknek egyre komolyabb politikai szerepük lehet. "A BBC egyik közelmúltbeli közvélemény-kutatása szerint a lakosság 81 százaléka annak örülne, ha a kormány célja az lenne, hogy inkább boldoggá, mintsem vagyonossá tegye az embereket" - idézett egy brit példát, de elismerte, a boldogságkutatás messze nem egzakt tudomány.
Ezt bizonyítja egy másik elemzés is, amelyet a leicesterivel csaknem egy időben tettek közzé. A New Economics Foundation (NEF) londoni központú független elemző szervezet Boldog Bolygó Indexe (HPI) nem csupán a várható élettartamot és a jólétet veszi figyelembe, hanem az úgynevezett "környezeti lábnyomot", vagyis a természetben okozott károkat is, és így egészen más képet eredményez. Az ember akkor is élhet boldog, teljes életet, ha a föld tartalékaiból nem használ többet, mint amennyi rá jut - sugallja készítői szerint a lista, amelynek élén egy alig több mint 200 ezres, dél-csendes-óceáni miniállam, Vanuatu szerepel, majd egy sor latin-amerikai ország következik.
A legjobban szereplő európai itt Málta, de csak a 40., míg a leicesteri rangsorban éllovas Dánia csupán a 99., és a fejlett ipari világ képviselőinek jó része is csak a HPI második felébe fért bele - a sereghajtók összetétele viszont mindkét esetben nagyon hasonlít egymásra (lásd táblázatunkat). A közép-amerikai országok jó helyezését elemzők annak tudják be, hogy miközben ott az átlagosnál kisebbek a környezeti károk, a várható élettartam 70 év körül van, és mára elcsitultak a térséget korábban sújtó fegyveres konfliktusok is. Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy az átlagnál jobb boldogságindexet mértek a szigetországokban - Afrikában az öt legjobban szereplő állam, Ázsiában pedig az első négy közül kettő ilyen -, ami talán azzal magyarázható, hogy az ott élők jobban vigyáznak tartalékaikra, a földrajzi behatároltság óvatosabbá teszi őket.
Miközben Dániában általában a szociális biztonságot látják az emberek elégedettségének hátterében, egy vanuatui újságíró azzal magyarázta az elemzés - egyébként számára is meglepő - eredményét, hogy hazájában az emberek nagyon kevéssel is beérik. "A miénk nem fogyasztásközpontú társadalom. Az élet itt a közösségről, a családról, az egymás iránti jó szándékról szól" - mondta, rámutatva minden összehasonlítás viszonylagosságára. A felmérések eredményei ugyanis nemcsak a módszertantól, a feltett kérdésektől függően változhatnak, hanem egyebek közt a hagyományoktól, a kulturális, vallási háttértől, az életszínvonaltól, az igényektől, az adott ország történelmétől, politikai helyzetétől is.
Az önkényuralmi rendszerek, például Zimbabwe vagy Belarusz, általában az ilyen listák alján szoktak szerepelni, a kemény diktatúrákban - mondjuk Észak-Koreában vagy Mianmarban - pedig esély sincs a közvélemény felmérésére. Vagy ha mégis, a válaszadóktól aligha lehet őszinteséget várni. Többnyire rosszul szerepelnek a volt szocialista országok is, bár a demokratikus átmenet sikerétől függően esetükben már változatosabb a kép - véli például Richard Layar, a tekintélyes London School of Economics jóléti programjának vezetője, aki egy egész könyvet szentelt e témának. Szerinte az anyagiak fontosak - aligha véletlen, hogy a rangsorok végén általában konfliktus sújtotta, szegény afrikai országok állnak -, ám csak bizonyos szintig. Ha az alapvető igényeket (étel, ruha, lakás) sikerült kielégíteni, a bővülő GDP már kevésbé növeli a társadalmi boldogságot - állítja egyebek között, mintegy magyarázatot adva arra, miért nem mindig a leggazdagabb országok lakói a legboldogabbak.
Hogy a boldogsággal kapcsolatos kérdéseket különböző országokban egészen eltérően értelmezhetik, jól mutatja az a több tízezer kérdőíven alapuló kimutatás, amelyet a társadalmi és politikai változásokat világszerte kutató hálózat, a World Value Survey készített. A felmérések során egyrészt azt kérdezték a válaszadóktól, mennyire boldogok, másrészt hogy mennyire elégedettek az életükkel. A michigani egyetemen az utóbbi évek eredményei alapján készített összefoglaló szerint az első kérdésre adott válaszok alapján Nigéria került az élre, de a másodikra kapott feleleteket is figyelembe vevő, úgynevezett szubjektív jóléti mutatók alapján az afrikai ország már csak a 19. lett, míg az első helyre a közép-amerikai Puerto Rico került, megelőzve Mexikót és az itt dobogós Dániát.
POÓR CSABA