A világ legboldogabb országainak toplistája

HVG

Egészség, vagyon, képzettség - ezek a boldogság fő mutatói, méghozzá ebben a fontossági sorrendben. Legalábbis a szerint az elemzés szerint, amelyet a minap hozott nyilvánosságra az angliai Leicester egyetemének egyik kutatója. Adrian White szociálpszichológus több nemzetközi fórum és intézmény, köztük az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) összesen mintegy 80 ezer ember megkérdezésén alapuló, több mint száz tanulmányának adatait vette górcső alá, és elkészítette a világ első "boldogságtérképét" (lásd ábránkat). Arra a következtetésre jutott, hogy a legboldogabb állam Dánia, majd Svájc és Ausztria következik. A 19. helyre szorult Norvégia kivételével ott van az első tízben minden - az erős szociális biztonságról, stabil egészségügyről és oktatási rendszerről ismert - észak-európai ország, Amerikából viszont csak Kanada fért bele az élcsapatba. Magyarország a 178 államot rangsoroló lista 107. helyén szerénykedik, elmaradva a 77. Csehországtól, a 98. Horvátországtól és a 99. Lengyelországtól, sőt még a 89. Ghánától vagy a 104. Bangladestől is. Megelőzi viszont a 129. Szlovákiát és a 174. Ukrajnát - míg a legkevésbé boldognak három afrikai állam, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Zimbabwe és Burundi bizonyult.

Az elemzés egyebek közt arra a következtetésre jutott, hogy a kis államok valamivel boldogabbak a nagyoknál, mert erősebb lakosaikban a közösségi tudat, míg az olyan népes, így kevésbé egységes országok, mint Kína, India vagy Oroszország igencsak gyengén, a lista 82., 125., illetve 167. helyén szerepeltek. Érdekes kivétel Japán, amelyre a kollektivizmus és a fejlettség egyaránt jellemző, mégis csak a 90. a rangsorban. Az elemzést készítő White szerint talán azért, mert az emberek ott visszafogottak, és nem szívesen nyilatkoznak boldogságukról. A kutató egyébként úgy véli, hogy az ilyen felméréseknek egyre komolyabb politikai szerepük lehet. "A BBC egyik közelmúltbeli közvélemény-kutatása szerint a lakosság 81 százaléka annak örülne, ha a kormány célja az lenne, hogy inkább boldoggá, mintsem vagyonossá tegye az embereket" - idézett egy brit példát, de elismerte, a boldogságkutatás messze nem egzakt tudomány.

Ezt bizonyítja egy másik elemzés is, amelyet a leicesterivel csaknem egy időben tettek közzé. A New Economics Foundation (NEF) londoni központú független elemző szervezet Boldog Bolygó Indexe (HPI) nem csupán a várható élettartamot és a jólétet veszi figyelembe, hanem az úgynevezett "környezeti lábnyomot", vagyis a természetben okozott károkat is, és így egészen más képet eredményez. Az ember akkor is élhet boldog, teljes életet, ha a föld tartalékaiból nem használ többet, mint amennyi rá jut - sugallja készítői szerint a lista, amelynek élén egy alig több mint 200 ezres, dél-csendes-óceáni miniállam, Vanuatu szerepel, majd egy sor latin-amerikai ország következik.

A legjobban szereplő európai itt Málta, de csak a 40., míg a leicesteri rangsorban éllovas Dánia csupán a 99., és a fejlett ipari világ képviselőinek jó része is csak a HPI második felébe fért bele - a sereghajtók összetétele viszont mindkét esetben nagyon hasonlít egymásra (lásd táblázatunkat). A közép-amerikai országok jó helyezését elemzők annak tudják be, hogy miközben ott az átlagosnál kisebbek a környezeti károk, a várható élettartam 70 év körül van, és mára elcsitultak a térséget korábban sújtó fegyveres konfliktusok is. Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy az átlagnál jobb boldogságindexet mértek a szigetországokban - Afrikában az öt legjobban szereplő állam, Ázsiában pedig az első négy közül kettő ilyen -, ami talán azzal magyarázható, hogy az ott élők jobban vigyáznak tartalékaikra, a földrajzi behatároltság óvatosabbá teszi őket.

Miközben Dániában általában a szociális biztonságot látják az emberek elégedettségének hátterében, egy vanuatui újságíró azzal magyarázta az elemzés - egyébként számára is meglepő - eredményét, hogy hazájában az emberek nagyon kevéssel is beérik. "A miénk nem fogyasztásközpontú társadalom. Az élet itt a közösségről, a családról, az egymás iránti jó szándékról szól" - mondta, rámutatva minden összehasonlítás viszonylagosságára. A felmérések eredményei ugyanis nemcsak a módszertantól, a feltett kérdésektől függően változhatnak, hanem egyebek közt a hagyományoktól, a kulturális, vallási háttértől, az életszínvonaltól, az igényektől, az adott ország történelmétől, politikai helyzetétől is.

Az önkényuralmi rendszerek, például Zimbabwe vagy Belarusz, általában az ilyen listák alján szoktak szerepelni, a kemény diktatúrákban - mondjuk Észak-Koreában vagy Mianmarban - pedig esély sincs a közvélemény felmérésére. Vagy ha mégis, a válaszadóktól aligha lehet őszinteséget várni. Többnyire rosszul szerepelnek a volt szocialista országok is, bár a demokratikus átmenet sikerétől függően esetükben már változatosabb a kép - véli például Richard Layar, a tekintélyes London School of Economics jóléti programjának vezetője, aki egy egész könyvet szentelt e témának. Szerinte az anyagiak fontosak - aligha véletlen, hogy a rangsorok végén általában konfliktus sújtotta, szegény afrikai országok állnak -, ám csak bizonyos szintig. Ha az alapvető igényeket (étel, ruha, lakás) sikerült kielégíteni, a bővülő GDP már kevésbé növeli a társadalmi boldogságot - állítja egyebek között, mintegy magyarázatot adva arra, miért nem mindig a leggazdagabb országok lakói a legboldogabbak.

Hogy a boldogsággal kapcsolatos kérdéseket különböző országokban egészen eltérően értelmezhetik, jól mutatja az a több tízezer kérdőíven alapuló kimutatás, amelyet a társadalmi és politikai változásokat világszerte kutató hálózat, a World Value Survey készített. A felmérések során egyrészt azt kérdezték a válaszadóktól, mennyire boldogok, másrészt hogy mennyire elégedettek az életükkel. A michigani egyetemen az utóbbi évek eredményei alapján készített összefoglaló szerint az első kérdésre adott válaszok alapján Nigéria került az élre, de a másodikra kapott feleleteket is figyelembe vevő, úgynevezett szubjektív jóléti mutatók alapján az afrikai ország már csak a 19. lett, míg az első helyre a közép-amerikai Puerto Rico került, megelőzve Mexikót és az itt dobogós Dániát.

POÓR CSABA