Demokratikus intézmények: fogyatkozó bizalom?

HVG

A Gyurcsány-kormány 2005-ben regisztrált 38 százalékos bizalmi indexe azonban például még mindig magasabb volt, mint az Antall-kabineté 1992-ben vagy a Horn-adminisztrációé 1995-ben, illetve 1997-ben. Az új alkotmányos tényezők együttes bizalmi indexe a rendszerváltás kezdetén sem volt magasabb 56-57 százaléknál. Később, 1992-től kezdve egyfajta kiábrándultság következett, s egészen 2003-ig valahol a minimális bizalom, illetve az óvatos bizalmatlanság határán ingadozott (47-53 közötti értékkel) a köztársaság intézményeinek együttes presztízsindexe.

A múlt év aztán vízválasztónak bizonyult, 2005-ben erősen megcsappant a bizalom a demokratikus intézmények iránt: a "legrokonszenvesebb párton" kívül csak az Alkotmánybíróság (54) és a köztársasági elnöki intézmény (51) kapott az emberektől éppen hogy pozitív értékelést a húsz megfigyelt közéleti aktor közül. A hadsereg presztízse 2002 és 2005 között például 53-ról 43-ra, az Országgyűlésé 52-ről 34 százalékra zuhant.

HVG

A média világában a legkisebb bizalmatlanság ugyanakkor még mindig a Magyar Televízió működését látszott kísérni, 2005-ben a köztévé 45, a Magyar Rádió 44, az írott sajtó összességében 37 százalékpontos értékelést kapott. A Mediánnál - a Szonda Ipsosszal ellentétben - nem tapasztalták, hogy a közintézmények hitele tavaly drámaian romlott volna.

A Medián által figyelemmel kísért 18 intézménynek éppen a fele tavaly enyhén vagy erőteljesebben pozitív értékelést kapott: az MTV bizalmi tőkéjét tekintve (56 százalékos indexszel) a 3-6. helyen végzett a köztársasági elnök és az AB mögött - holtversenyben a bíróságokkal és a helyhatóságokkal.