Életbe lépett a bagdadi közbiztonság javítását célzó terv
3 perc
2007.02.14. 18:40
Núri al-Máliki iraki kormányfő szerdán bejelentette, hogy érvénybe lépett a Bagdad közbiztonságának megszilárdítását célzó terv, amelynek keretében a fővárosban szélesebb jogkört kapnak a fegyveres erők, meghosszabbítják az éjszakai kijárási tilalmat, és 72 órára lezárják a szíriai és az iráni szárazföldi határt.
A biztonsági terv elemit még kedden ismertették. Eszerint a járművekre bevezetett bagdadi kijárási tilalom este tizenegy óra helyett nyolc órakor kezdődik és változatlanul reggel hatkor ér véget. A nemzetközi repülőteret nem érintik az intézkedések. Kiterjesztett jogkörrel ruházzák fel a rendőrséget és a hadsereget Bagdad területén. A biztonsági terv felelős személyei jogosultak a "szükséges óvintézkedéseket megtenni" a telekommunikációt illetően, "bevezethetik a szükséges korlátozásokat a nyilvános helyeken (...), szervezetek, vállalatok és irodák vonatkozásában" a lakosság biztonsága érdekében. A szigorúbb szabályok megszegői ellen rendkívüli eljárás keretében a terrorizmus elleni törvényt alkalmazzák.
Amerikai illetékesek visszatérő vádja Iránnal szemben, hogy támogatja az iraki felkelőket. Hasonlóképp, iraki és amerikai illetékesek szerint Szíria nem tesz eleget annak érdekében, hogy megakadályozza fegyveresek beszivárgását Irakba, emiatt vezették be az ideiglenes, 72 órás határzárakat.
Szerdán Anbár tartományban, a Bagdadtól 115 kilométerre nyugatra fekvő Ramádiban legkevesebb nyolc rendőr életét oltotta ki egy öngyilkos merénylő, hét másik pedig megsebesült. A robbantás egy olyan rendőrőrsön történt, amelyet három hónappal korábban építettek újjá egy előző támadás után. A városban erős a felkelők jelenléte, vannak olyan külvárosi területek, ahol szabadon mozognak, és ahová az amerikai hasdsereg nem merészkedik be.
Az Irakba vezényelt amerikai haderő szóvivője szerint elhagyta az országot és feltehetően Iránba menekült Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok, milíciavezér. A milíciavezér négy bizalmasa cáfolta Szadr távozását, mondván, hogy a hitszónok a síiták egyik szent városában, Nedzsefben van, az amerikai szóvivő azonban kitartott állítása mellett.
Az ABC amerikai tévécsatorna szerint Szadr egyrészt azért távozott az országból, mert tart tőle, hogy amerikai bombák célpontja lehet, másfelől félti személyes biztonságát, a mozgalmán belül kialakult szakadás miatt is. A CNN hírtelevízió úgy tudja, hogy Szadr két-három hete Teheránban tartózkodik családjával együtt. A CNN-nek nyilatkozó amerikai kormányforrások szerint menekülését közvetlenül az válthatta ki, hogy George Bush amerikai elnök nemrég bejelentette: 21 500 fős csapaterősítést küld Irakba.
Az elmúlt hónapokban Szadr milíciájának több száz tagját ölték meg vagy fogták el az Irakban állomásozó amerikai erők. Washington a hitszónokhoz hű Mahdi Hadseregét tekinti a legnagyobb fenyegetésnek az iraki belbiztonságra nézve, és régóta sürgeti Núri al-Máliki iraki kormányfőt, hogy fegyverezze le a milíciát. Máliki kormánya azonban erősen függ Szadr 32 parlamenti képviselővel rendelkező politikai mozgalmának támogatásától.
Bush szerdai sajtótájékoztatóján arra figyelmeztette a képviselőházat, amely az elnök által javasolt iraki csapaterősítést elítélő határozat készül elfogadni: katasztrofális következményei volnának annak, ha a bagdadi biztonsági terv kudarccal járna. "Ha ott elbukunk, az ellenség idáig fog követni minket, ez a szilárd meggyőződésem" - hangsúlyozta. A határozat jelentőségét kisebbítve megjegyezte: a képviselőknek "minden joguk megvan, hogy kifejezzék a véleményüket, és ez egy nem kötelező határozat. Egyúttal arra szólította fel a képviselőket, minél előbb szavazzák meg a csapatküldés költségeit. "Csapataink számítanak megválasztott washingtoni vezetőikre" - mondta.
Az amerikai elnök türelemre intett, mint mondta, az iraki biztonsági stratégia sikeréhez időre van szükség, és bizonyára több erőszakos cselekményt fognak elkövetni a terv végrehajtásának meggátolására.
George Bush leszögezte: nincs bizonyíték arra, hogy a teheráni kormány rendelte meg az amerikai erők ellen Iránból származó fegyverekkel végrehajtott támadásokat. Hozzátette, annyit tudni, hogy a házi készítésű pokolgépeket az iraki milíciákhoz a Kudsz-erő juttatta el, amely viszont az iráni kormányerők része. Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok válaszoljon, hogy "megvédjük katonáinkat" - hangsúlyozta.
Mint a CNN megjegyezte, az amerikai elnök közlése ellentmond több amerikai tisztségviselő bagdadi nyilatkozatának. A hét végén három magas rangú amerikai katonai vezető úgy nyilatkozott: az iráni kormány "legfelső szintje" a felelős az iraki síita milicistáknak a felszereléséért, akik több mint 170 amerikai katona halálát okozták.
Amerikai illetékesek visszatérő vádja Iránnal szemben, hogy támogatja az iraki felkelőket. Hasonlóképp, iraki és amerikai illetékesek szerint Szíria nem tesz eleget annak érdekében, hogy megakadályozza fegyveresek beszivárgását Irakba, emiatt vezették be az ideiglenes, 72 órás határzárakat.
Szerdán Anbár tartományban, a Bagdadtól 115 kilométerre nyugatra fekvő Ramádiban legkevesebb nyolc rendőr életét oltotta ki egy öngyilkos merénylő, hét másik pedig megsebesült. A robbantás egy olyan rendőrőrsön történt, amelyet három hónappal korábban építettek újjá egy előző támadás után. A városban erős a felkelők jelenléte, vannak olyan külvárosi területek, ahol szabadon mozognak, és ahová az amerikai hasdsereg nem merészkedik be.
Az Irakba vezényelt amerikai haderő szóvivője szerint elhagyta az országot és feltehetően Iránba menekült Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok, milíciavezér. A milíciavezér négy bizalmasa cáfolta Szadr távozását, mondván, hogy a hitszónok a síiták egyik szent városában, Nedzsefben van, az amerikai szóvivő azonban kitartott állítása mellett.
Az ABC amerikai tévécsatorna szerint Szadr egyrészt azért távozott az országból, mert tart tőle, hogy amerikai bombák célpontja lehet, másfelől félti személyes biztonságát, a mozgalmán belül kialakult szakadás miatt is. A CNN hírtelevízió úgy tudja, hogy Szadr két-három hete Teheránban tartózkodik családjával együtt. A CNN-nek nyilatkozó amerikai kormányforrások szerint menekülését közvetlenül az válthatta ki, hogy George Bush amerikai elnök nemrég bejelentette: 21 500 fős csapaterősítést küld Irakba.
Az elmúlt hónapokban Szadr milíciájának több száz tagját ölték meg vagy fogták el az Irakban állomásozó amerikai erők. Washington a hitszónokhoz hű Mahdi Hadseregét tekinti a legnagyobb fenyegetésnek az iraki belbiztonságra nézve, és régóta sürgeti Núri al-Máliki iraki kormányfőt, hogy fegyverezze le a milíciát. Máliki kormánya azonban erősen függ Szadr 32 parlamenti képviselővel rendelkező politikai mozgalmának támogatásától.
Bush szerdai sajtótájékoztatóján arra figyelmeztette a képviselőházat, amely az elnök által javasolt iraki csapaterősítést elítélő határozat készül elfogadni: katasztrofális következményei volnának annak, ha a bagdadi biztonsági terv kudarccal járna. "Ha ott elbukunk, az ellenség idáig fog követni minket, ez a szilárd meggyőződésem" - hangsúlyozta. A határozat jelentőségét kisebbítve megjegyezte: a képviselőknek "minden joguk megvan, hogy kifejezzék a véleményüket, és ez egy nem kötelező határozat. Egyúttal arra szólította fel a képviselőket, minél előbb szavazzák meg a csapatküldés költségeit. "Csapataink számítanak megválasztott washingtoni vezetőikre" - mondta.
Az amerikai elnök türelemre intett, mint mondta, az iraki biztonsági stratégia sikeréhez időre van szükség, és bizonyára több erőszakos cselekményt fognak elkövetni a terv végrehajtásának meggátolására.
George Bush leszögezte: nincs bizonyíték arra, hogy a teheráni kormány rendelte meg az amerikai erők ellen Iránból származó fegyverekkel végrehajtott támadásokat. Hozzátette, annyit tudni, hogy a házi készítésű pokolgépeket az iraki milíciákhoz a Kudsz-erő juttatta el, amely viszont az iráni kormányerők része. Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok válaszoljon, hogy "megvédjük katonáinkat" - hangsúlyozta.
Mint a CNN megjegyezte, az amerikai elnök közlése ellentmond több amerikai tisztségviselő bagdadi nyilatkozatának. A hét végén három magas rangú amerikai katonai vezető úgy nyilatkozott: az iráni kormány "legfelső szintje" a felelős az iraki síita milicistáknak a felszereléséért, akik több mint 170 amerikai katona halálát okozták.