„Közvetlen bizonyítékok kerültek elő” – forradalmi új adatokkal szolgál hunokról és avarokról az archeogenetika
Az archeogenetika támpontot ad az ősök eredetének felkutatásában, és mint Rácz Zsófia régész elmondja, bizonyítékkal szolgál arra, hogy a hunok kapcsolatba hozhatók a Hsziungnu Birodalom elitjével. Mindkét hun birodalomra igaz, hogy nem kizárólag erőből terjeszkedtek, hanem ügyes sztyeppei diplomáciával is. Rácz és kutatótársai több genetikai kapcsolódási pontot találtak a Kárpát-medence és Mongólia között húzódó térségben. De vajon elárulja a genetika, hova tűntek a hunok?
Sokan a történeti megismerés Szent Gráljaként tekintenek az archeogenetikára, ami alkalmas a múlt titkainak megfejtésére. Az emberek, közösségek identitását ritkábban határozzák meg pusztán biológiai tényezők, inkább a kulturális hatások formálják. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?
Elfogult vagyok, mert már öt éve dolgozom a HistoGenes archeogenetikai projektben, ennek a bűvkörében élek. Megértem, hogy vannak kollégák, akik ezt túlzásnak érzik, de azt is látni kell, hogy biológiai adataink mögött is emberi döntések és cselekvések húzódnak meg. Ha én az avar korban látok egy csoportot, amelyik őrzi a maga keleti biológiai képét, az nem csupán a biológia miatt érdekes nekem, hanem azért is, mert e közösségek tagjai valamilyen szabály szerint házasodtak. Persze kicsit az újdonság és a felfedezések lázában égünk, ami valószínűleg idővel lecseng, és helyükre kerülnek a dolgok. Ettől függetlenül fontosnak tartom az archeogenetikát.
Elegendő minta esetén ugyanis társadalomszerkezetet is tudunk rekonstruálni, ami az avarokkal működik, a hunokkal viszont a Kárpát-medencei minták csekély mennyisége miatt egyelőre kevésbé.
A magyar őshaza szinte biztosan nem köthető – a köztudatból eddig amúgy szinte teljesen hiányzó – Dzsungáriához, de ezen a ma Kínához tartozó területen egykor élhettek olyan törzsek, amelyek kapcsolatba kerülhettek a magyarok elődeivel.
A legfrissebb tanulmányukban új archeogenetikai módszerrel kapcsolatot találtak a kínai Hsziungnu Birodalom (kb. i. e. 200 – i. sz. 100) elitje és az európai hunok (i. sz. V. század) között. Mennyiben jelentős ez a felfedezés azok után, hogy ezt már a XVIII. században is pedzegették?
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
