Egyre élesebb a feszültség Kína és az Egyesült Államok között, az ázsiai ország most az USA szórakoztatóiparának csap oda válaszul Donald Trump védővámjaira. Önmagában a filmipar nem képvisel akkora értéket, hogy csak ettől meghajoljon Trump, a lépésnek a szimbolikája viszont kétségtelen, és a szórakoztatóipar többi szegmensében is szívhatják a fogukat az amerikai vevők.
Újabb frontvonal nyílt Donald Trump amerikai elnök elsősorban Kínával vívott vámháborújában, az ázsiai ország válaszul az USA gazdasági lépéseire elvágja a hollywoodi szórakoztatóipar hozzáférését a kínai piachoz.
Trump úgy döntött, hogy 90 napig visszatáncol a korábbi vámintézkedéstől, ami szinte az USA összes kereskedelmi partnerét megvámolja. Ez alól eklatáns kivétel Kína, ahol 54 százalékos védővámot szednek be, de Trump fenyegetése szerint ez felmehet 125 százalékra is, sőt, a legújabb hírek szerint akár 245 százalékra is.
A kínai fél értelemszerűen nem repes az örömtől, maga is emelgeti a vámkulcsokat az amerikai termékekre, és mivel a külföldi filmek importját központi, állami cégek felügyelik, minden adott, hogy egy tollvonással megfosszanak amerikai filmgyártókat akár több százmillió, vagy milliárd dollártól, amennyiben becsukják az ajtót.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt Richard Donner filmjében? Bryan Singer és Zack Snyder bicskája beletört, most James Gunn a kutyakártyát is kijátssza, hátha neki sikerül a lehetetlen. Mozikban a 2025-ös Superman.
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
