Varga Imre: „Itt mindig a középszinten tartottak be”

– Jó néhány szobordöntésben volt már része. Az első kritikai szemléletű emlékművének, Kun Béla szobrának eltávolítását tévedésnek mondta.

– Nem tartom helyesnek a művek ledöntését. Kun Béla csak egyike az emlékmű szereplőinek, a lámpaoszlop mellett állva, kezében a kalapjával búcsúzik az eszméktől. Elöl az a négy ukrán tiszt, akiket ki akart végeztetni. A felvonulás jobb oldalán Uitz Béla és Derkovits Gyula figurája áll, a bal oldalon Károlyi Mihály, esernyőt tartva a felesége és a gyereke fölé. Történelmi pannó arról, hogy 1919-ben ez volt a helyzet.

– Azt mondja, a magyar társadalom nem érett meg arra, hogy történelmi tükörbe nézzen, amelynek Kun Béla is része?

– Ebben a társadalomban élünk, nincs szünet, nem lehet kikapcsolni pár évtizedet. A ma kérdéseire ma kell válaszolni. Tetemre hívtak az 1919-es emlékműnél, ahogy a Károlyi-szobornál is. Egy pártközpontos fiatalember megkérdezte, miért nem a fiatal, erőteljes Károlyit formáltam meg. Azt miért szeretné jobban – kérdeztem vissza –, akkor még krakéler fráter volt, a nők szoknyája után futott. Számomra Károlyi az az ember, aki konfliktusokon keresztül, megtörve, a hitét próbálta megőrizni magában, mint mondta: illúziók nélkül. Szobrász vagyok, az a feladatom, hogy láttassam, amit gondolok.

– A Károlyi-szobor példája azt üzeni, hogy az aktuális politikai kurzus egyszerűen kiiktat az ideológiai érdekeinek nem megfelelő történelmi alakokat. Végül az ön javaslatára Károlyi szülővárosába, Siófokra került a szobra. Hogyan érintette?

– A tényről, hogy viszik, a tévéből értesültem. Ennek az országnak vagyok a polgára, ennek van választott parlamentje. Ha ilyet választott, megérdemli. Nem ások lövészárkokat. A döntéshozóknak is ezt mondtam. A világ a maga módján forog, aki ebből azt vonja le, hogy ő az ellensúly, az nagyon téved. Megpróbáltuk 1848 után a passzív rezisztenciát. Azt hiszem, ebből a passzivitás az, ami nagyon fekszik a magyaroknak, a rezisztenciával nemigen törődnek. A k. u. k. világból telerittyentett Budapestet nem fogják soha lebontani, sőt visszahoznak dolgokat, ami nemcsak azért baj, mert a k. u. k. világa történelmi lom, hanem mert rosszak a szobrok.