A nevetés olyan szorongásoldó eszköz, ami nem kerül pénzbe, mindenkinek a rendelkezésére áll, és egyből érezzük a felszabadító hatását. Még akkor is, ha a társadalmunkban nem mindig elfogadott csak úgy röhögcsélni. Hogyan alakult ki a nevetés, mi történik az agyunkban ilyenkor, és vicc-e a hahotajóga, vagy tényleg hasznos? A nevetés világnapján ezekről is kérdeztük Szabó Attilát, az ELTE és a SZE pszichológiaprofesszorát, aki régóta vizsgálja a humor élettani hatásait.
A nevetés a legjobb gyógyír – mondogatjuk sokszor. De azt már nem biztos, hogy tudjuk, hogyan működik pontosan, és miféle hatást gyakorol a szervezetünkre. Egy elmélet szerint naponta legalább tízszer kellene nevetnünk vagy legalább mosolyognunk, de a legtöbbször elmaradunk ettől a számtól. Szabó Attila, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet és a Széchenyi István Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a nevetésnek épp úgy része kellene lennie az életünknek nap mint nap, mint a mozgásnak. Egyetlen jóízű nevetés egy csapásra rengeteg mindent megváltoztathat bennünk.
„A nevetés egy pillanat alatt blokkolja a stresszhormonjainkat. Ha az agy jelet kap arról, hogy valami jó dolog történik, beindul a dopamin- és szerotoninkiválasztás, ami kimondottan a hangulatunkkal van összefüggésben. Ami aztán végképp feldob minket, az a béta-endorfin, vagyis népnyelven boldogsághormon. Ezek a hormonok egy pillanat alatt elárasztják az agyunkat minden egyes alkalommal, ha boldogok vagyunk: a szerelemtől kezdve a sikereken át a felszabadult pillanatokig” – magyarázza a kutató, aki hallgatóival és kollégáival több izgalmas vizsgálatot végzett a szakterületen.
Kiderítették, hogy fél óra edzés ugyanúgy oldja a szorongást, mint egy pár perces nevetés.
Ez persze nem azt jelenti, hogy el lehet dobni a futócipőt, hiszen a fizikai aktivitással az izmainkat is eddzük. Ráadásul a két módszer a tartósságában is különbözik. Szabó Attiláék arra jutottak, hogy az edzés és a nevetés hatása fél óráig egyforma volt, aztán utóbbi hatása jelentősen csökkent. Ezzel szemben a fizikai aktivitás nyoma egészen három órán keresztül tartott.
„Ettől még a nevetés is megmozgatja az izmokat, a hasizmot, a tüdőt, így a kardiovaszkuláris rendszerre is pozitív hatása van” – kezdi sorolni a nevetés előnyeit Szabó Attila.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
