Ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy sem a tudomány, sem a sportvezetők nem tudnak megnyugtató választ adni arra, ki mitől tekintendő igazi nőnek vagy férfinak a stadionokban. Az alábbiakban felidézünk öt - többféleképpen tanulságos - esetet a múlt századból, amelyek többsége ugyanezt erősíti.
Dora Ratjen: a legenda szerint a nácik - a végül a magyar Csák Ibolya győzelmével végződött - magasugrásban azért indítottak egy lánynak öltözött fiút az 1936-os berlini olimpián, nehogy egy nagy esélyes, egy német zsidó legyen a legjobb. A nácik ilyen szerepének ellentmond, hogy amikor Ratjen 1938-ban, 19 évesen lelepleződött (egy hosszabb vonatút közben nem tudott megborotválkozni), a nácik nem tussolták el a botrányát. Ezután érmeitől megfosztva, férfiként élt. Valóban az is volt, csak a születésekor egy kisebb anatómiai rendellenesség megtévesztette a bábát, a szülők pedig inkább neki hittek, és később már nem merték helyrehozni a hibát.
Stella Walsh: az 1930-as évek egyik legjobb futónőjéről, egy lengyel születésű amerikairól csak a halála után derült ki, hogy férfiszervei is voltak. A boncolásra azért lett szükség, mert 1980-ban fegyveres áruházi rablás áldozatául esett. Ennek fényében érdekes: amikor Walsh 1936-ban ezüstérmes lett az olimpián, azzal gyanúsította aranyérmes riválisát, Helen Stephenst, hogy azért tudta legyőzni, mert valójában férfi.
Irina és Tamara Pressz: az ukrán testvérpár szovjet színekben sorra nyerte az érmeket több atlétikai számban is. Ezért és erős testalkatuk miatt az a gyanú lebegett körülöttük, hogy nem igazi nők. Ellenük szólt, hogy amikor 1966-ban bevezették a szexkontrollt, jó teljesítményeik ellenére váratlanul visszavonultak. Azóta sem derült ki, mennyi lehetett az igazság a találgatásokban.
Erika Schinegger: 1966-ban az osztrákok egyetlen aranyérmét vitte haza a sívilágbajnokságról, de egy évvel később a genetikai vizsgálat megállapította a magát nőnek tartó sportolóról azt, amit ő maga sem tudott. A legjobb orvosokkal operáltatta át magát, apa és nagyapa lett belőle, és a maga idejében bátornak számító könyvvel is vállalta a sorsát.
Maria José Martínez-Patino: a genetikai vizsgálatok bizonytalanságát mutatta a spanyol akadályfutó esete. 1983-ban nőnek minősítették, de 1985-ben, amikor otthon felejtette a papírjait, és Japánban egy verseny előtt megismételték a vizsgálatot, az ellenkezője derült ki. Többéves jogvita után rehabilitálták. Ő azok közé tartozik, akiknek férfikromoszómáik vannak, de szervezetük alig reagál a tesztoszteronra, ezért női testtel élnek, és nőnek is érzik magukat.
(Kiemelt képünkön: Dora Ratjen)