A WeWork anyacégét mégsem viszik tőzsdére, gondban az Uber, aggódhat az Airbnb. Kaliforniában ráadásul már munkavállalóknak minősítik azokat, akik szerződésben állnak az ilyen cégekkel.
Nem egyszerűen ingatlant kínál rövidebb vagy hosszabb időre, hanem dizájnt és életérzést is az amerikai WeWork, amely 28 ország 120 városában több mint 700 irodaházat működtet. Ezzel egyszerre részese önmaga a megosztáson alapuló gazdaságnak, s kínál átmeneti vagy tartós helyet azoknak, akik szintén az újfajta tevékenységi formát választották. És a WeWork egyben az utóbbi évtizedben felkapottá vált gazdasági szegmens állatorvosi lova is: krónikusan veszteséges, senki nem tudja megmondani, mikor várható tőle profit, a kezdeti befektetők tőzsdei bevezetés révén szeretnének haszonhoz jutni, ráadásul az alapítója és meghatározó tulajdonosa öntörvényű, ami rombolja a cég piaci megítélését.
A WeWork anyavállalata, a We Co. az utolsó pillanatban elhalasztotta az e hétre tervezett tőzsdei bevezetését. A befektetők a hírek szerint csak 15-20 milliárd dollárra értékelték volna a We-t, amelyet a vállalkozásba eddig több mint tízmilliárd dollárt ölő japán Softbank internetes holding a legutóbbi tőkebefektetése során még 47 milliárdra taksált.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Az okok most egyértelműek.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
