Marabu Féknyúz: Mit hoz Orbán az új évnek?

Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk második része.

A pénzügyminiszter átállása a monetáris világba felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországon is az euró legyen a fizetőeszköz. Sok politikai és gazdasági szereplő támogatja ezt, előreszaladni azonban nem érdemes: a leendő jegybankelnök nem kötelezte el magát egyértelműen, és a múltból kiindulva az se garantálható, hogy adott lenne a kormányzati szándék.

Miért felejtették el és hogyan találták meg az ötezer éves civilizációt, ami mára kikopott a magyar történelemkönyvekből? Ennek eredtünk nyomába a Szépművészeti Múzeum kivételes Mezopotámia-kiállítása kapcsán Niederreiter Zoltán assziriológus kurátorral.

Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy a Bizottság nem lép fel kellő határozottsággal, amikor valamelyik kormány jogot sért. Az EU ne riadjon vissza, bármekkora feladatokkal is néz szembe, írja a Financial Times. Kenneth Rogoff, a Valutaalap egykori fő közgazdásza szerint Európa csakis szerkezeti reformok segítségével tud kikeveredni a gazdasági válságból. A moszkvai merénylet következményeiről ír az Independent és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerzője szerint az, ami Szíriában történt, nem azt jelenti, hogy véget ért Oroszország szerepe a Közel-Keleten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

Az Egyesült Államok magát a rendszert vette célba.