Rákosrendező: garantált botrány a választások előtt

Meghátrált-e a kormány, ahogyan azt a főpolgármester föltételezi, és valóban lemond az Egyesült Arab Emírségekkel a Rákosrendező területére tervezett közös óriásprojekt megvalósításáról?

Jól látja-e Karácsony Gergely, hogy a „Mini-Dubaj helyett győzött
Budapest érdeke”?

És a Tisza Párt elnöke okkal elégedett-e, amikor Facebook-bejegyzésében
arról írt, hogy „(…) a fideszes bűnözőknek (…) el kellett engedniük a minden eddigi
pénzszivattyúnál nagyobbra tervezett Maxi-Dubaj tervét”? Megijedt-e a kormány, mint azt Magyar Péter mondja „a nyilvánosságtól és a népharagtól”?

Vagy inkább a valamivel óvatosabban lelkesedő Vitézy Dávidnak van igaza, aki úgy véli, a rezsim csapdát állított Budapestnek, és a fejlesztés folyamatát „(…) ott akadályozza majd, ahol tudja”?

És mire véljék az állampolgárok, hogy a kabinet immár nem hivatkozik arra, hogy a tavaly nyáron törvénnyel kihirdetett kormányközi megállapodás felülírja a hazai Polgári Törvénykönyv elővásárlási jogra vonatkozó szabályait? Milyen javaslatot tett Orbán Viktor Dubajban a magyar kormány és az Emirátus közötti nemzetközi egyezmény jövőjét illetően? Miként érinti a 2024. évi XXI. törvénnyel kihirdetett megállapodást az a körülmény, hogy az Emirátus által kijelölt Eagle Hills Zrt. (Eagle Hills) helyett a budapesti közművállalat feladata lesz, hogy sikerre vigye a két állam közötti gazdasági együttműködést?

Az mindenesetre tény, hogy a kabinet a február 6-án kiadott határozatával elismerte, hogy a Főváros tulajdonában lévő BKM Zrt.-t elővásárlási jog illeti meg a mintegy 51 milliárd forint értékű, a beruházásnak helyet adó 7 rákosrendezői ingatlanon. Azt sem jelentették be idáig, hogy a kormányközi megállapodást bármely fél felmondta volna, vagy legalábbis azt tervezné tenni. Egyet kell értenünk Vitézyvel, akit nyugtalanít, hogy a magyar állammal kötött adásvételi szerződésben az Eagle Hills helyébe lépő közművállalatnak elvben az összes olyan szerződéses feltételt teljesítenie kell, amely mellett az Emirátus által kijelölt részvénytársaság a szerződés aláírásával elkötelezte magát. Ha ez igaz lenne, az elővásárlási jog gyakorlása annyiban hozna csak változást, hogy a „fővállalkozói” szerepkört ellátó Eagle Hills helyett a fővárosi társaság kerülne a projekt irányítói pozíciójába.

Ez az értelmezés azonban képtelen helyzetek sorát idézné elő.