Tóta W.: A rövidtávfutó magányossága

4 perc

2020.03.28. 08:20

2020.03.29. 06:18

Fertőzni jöttem, biztos úr!

Belepusztulva - miután az ember minden erőlködése hiábavaló volt - a legparányibb lények gyilkos erejébe, amelyeket az isteni bölcsesség e földre helyezett.

Wells: Világok harca

Ebben a játszmában nem lehet passzolni a kört. Hetente legalább két nagyobb szabású hadműveletet be kell jelenteni; igényli a nép, szereti nézni, ahogy a vezetői fáradhatatlanul harcolnak.

Szeret továbbá ücsörögni a parkokban, ráérősen vásárolgatni a boltban, élni az életét, ahogy megszokta. Nem szokhatott meg mást: se háború, se forradalom nem volt emberemlékezet óta.

Ezt a dilemmát úgy lehet megoldani, ahogy pénteken láthattuk. A kijárási korlátozás hatása csekélyebb, mint a közös sajtófelhívás, miszerint #maradjotthon. Benne van ugyan, hogy nem kéne lófrálni – és a kivételek. Ha ma reggel kimegyek az utcára, és nagyokat tüsszögve korzózok egész nap a Duna mentén, mi történik? Esetleg megkérdezi a rendőr vagy az ejtőernyős közeg, hogy hová-hová. Én pedig vidáman előhúzhatom a paklit: dohányboltban voltam, kérem, most megyek a fodrászhoz, aztán a manikűrösömhöz, utána pedig szabadidős tevékenységet fogok folytatni fizikai és mentális egészségem végett. Büntetést lényegében csak akkor nyerhetek el, ha egyenest odamegyek a hatósághoz, megmutatom a seggem, és közlöm, hogy én bizony direkte fertőzni jöttem ki, távtüsszentésben utazom, hoztam is ezt a papírcsövet, hogy eltaláljam a néniket a bolt előtt.

Hosszú idő óta először érzek együtt Orbán Viktorral.