Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön

Nem adjuk Gödöt! – ezzel a felkiáltással tüntettek ismét autósfelvonulással és dudálással a pest megyei településen, amiért a kormány úgy döntött, hogy Magyarországon Göd, egészen pontosan a Samsung-gyár körüli terület lesz az első különleges gazdasági övezet. Az akció, amelyet április 18-tól május 2-ig rendszeresen megszerveznek, hirdetői Facebook-oldalukon azt írták, nincs más mód, hogy a város működését megnehezítő kormányrendelet ellen fellépjenek. „Nem vonulhatunk ki az utcára, nem demonstrálhatunk gépjárművekkel, gyakorlatilag elnémít minket a jelenlegi jogi környezet” – hangsúlyozták.

Április 17-én, pénteken a Magyar Közlönyben két kormányrendelet jelent meg. Az egyik a különleges gazdasági övezetek kialakításáról szólt, a másik pedig arról, hogy a Budapest közeli városban, Gödön már ki is jelölték az első ilyen övezetet. A különleges gazdasági övezet lényege, hogy

• bizonyos közterületek, közparkok, közutak tulajdonjoga a megyei önkormányzatot illeti, akárcsak a helyi adóztatás joga,
• a megyei önkormányzat új településrendezési, beépítési, örökségvédelmi és környezetvédelmi szabályokat hozhat,
• a polgármester és a jegyző feladat- és hatásköre átszáll a megyei közgyűlés elnökére, illetve jegyzőjére,
• a megyei önkormányzat az adott területre új hulladékgazdálkodási szolgáltatót választhat.

A különleges gazdasági övezetek létrehozását a kormány azzal indokolta, hogy

• csökkenteni kell a járványhelyzet negatív gazdasági következményeit,
• el kell kerülni a munkahelyek tömeges elvesztését,
• új munkahelyeket kell létrehozni.

Ahhoz, hogy egy terület kiemelt gazdasági övezet legyen, a következő feltételeknek kell teljesülnie:

• nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról legyen szó,
• legalább 100 milliárd forint legyen a teljes költségigénye,
• a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentősége legyen.

Halálos ítélet a város számára

– ez volt a város tavaly ősszel megválasztott momentumos polgármesterének első reakciója a hírre. Balogh Csaba szerint ezzel odalesz a város bevételének harmada, így egy sor kötelező feladatra nem lesz pénz. Három nappal a rendelet megjelenése után a hvg.hu-nak azt mondta, korábban még úgy tűnt, hogy 1,2 milliárd forintnak inthetnek búcsút, mára azonban világos lett, hogy a kieső iparűzési adó bevétel eléri az 1,5 milliárdot.

Balogh Csaba beszélt arról is, hogy a pénzből monitoring és lakossági riasztórendszert építettek volna a Samsung gyára köré.

A tervről nem tettek le, noha nem lesz könnyű megvalósítani azt. A napokban kihirdetett rendelet ugyanis nemcsak arról szól, hogy mennyi pénzt vesznek el az önkormányzattól, hanem arról is, hogy a gyártól távolabb eső területeket, utcákat is a Pest megyei önkormányzat fennhatósága alá helyeztek,

így az önkormányzatnak nem maradt helye, ahová kitehetné a riasztóberendezéseket.

Miért éppen Göd?

A városban csak találgatnak az emberek, hogy miért éppen Gödre esett a kormány választása. A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a koronavírus-járvány több mint 1500 munkahelyet veszélyeztet a városban, továbbá csak úgy lehet újabb 2500 állást létrehozni, ha ehhez kialakítják a különleges gazdasági övezetet.

A gyárban értesülésünk szerint szigorú óvintézkedések mellett, folyamatosan dolgoznak. Leállásról senki sem tud.

Korábban videóriportban mutattuk be, hogy azok, akik a folyamatosan bővülő Samsung SDI közelében laknak elegük van a beruházásból. Az üzem 2001-ben épült, 2014-ben azonban le kellett állítani a munkát, mert az akkoriban gyártott képcsövekre, plazmapanelekre, folyadékkristályos kijelzőkre, újratölthető akkumulátorokra és érintőképernyőkre már nem volt kereslet Európában.

A gyár sokáig üresen állt, hiába kerestek rá vevőt. Aztán 2016-ban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy újraindul a gyártás Gödön, a Samsung ezúttal elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezd. Ehhez bővíteni kezdték a telepet: 25 hektárnyi erdőt irtottak ki, hogy ezzel együtt 80 hektáron építkezhessenek. Valóságos gigagyár lesz a gödi, ha elkészül a végleges verzió, hozzá hasonló nagyságú csak néhány van a világon. A fejlesztést kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánították, 2017-ben, az új gyár átadóján Orbán Viktor miniszterelnök is ott volt, azt mondta, hogy a „jövő költözik Gödre”.

Ha egy momentumos polgármester nyeri meg a választást, akkor az a kormánynak nem biztos, hogy tetszeni fog

– Balogh Csaba ezzel indokolta, hogy miért eshetett éppen az ő városára először a kormány választása. A városban élők szerint azért lett Göd, és nem például Ózd az első einstandolt terület, mert közel van a fővároshoz. A helyiek ráadásul már azt is tudni vélik, hogy egy nagy iparterületet húznak fel az M2-es út oldalán, amit már most úgy emlegetnek, hogy „Samsung-város”, mert postától a boltig minden lenne, város a városban. Ezt pedig rendelet híján időigényes és legfőképpen bürokratikus lett volna végigvinni. Értesülésünk szerint a Samsung tulajdonosai sincsenek elragadtatva, mert nincs elég munkaerő a városban. „Eddig is sok volt a vendégmunkás, az ő munkahelyüket kell most megvédeni?” – teszik fel a kérdést a városban. Egy helyi a Facebookon azt írta,

a Samsung fájdalmas iparosítása a városé marad, a pénzt pedig elviszik.

A rendelet szerint ugyanis a

• megyei közgyűlések a már bevezetett helyi adókat nem emelhetik,
• a korábban megadott adókedvezményeket és adómentességet meg kell tartaniuk,
• a helyi adóból származó bevétel a megyei önkormányzat bevétele,
• ha az érintett üzem előrehozott adót fizetett a települési önkormányzatnak, akkor a különleges gazdasági övezet kijelölése után a be nem számított előrehozott adót vissza lehet igényelni.

A hvg.hu úgy tudja, a Samsung idén már fizetett iparűzési adót a városnak, abban azonban a polgármester nem biztos, hogy ezt vissza kell-e fizetni vagy sem. Úgy fogalmazott, hogy még értelmezik a rendeletet. Azt biztos, hogy az adóhatóság beszedi a helyi adót, majd azt átutalja a megyei közgyűlés számlájára. A pénz egy részét a megyei önkormányzat ezután visszaosztja, a megyében lévő településeket támogathatja, a bevétel legfeljebb 5 százaléka pedig a megyei önkormányzat működési költségeire megy el.

Gödnek 30 napja van arra, hogy megállapodjon a megyei önkormányzattal a feladat- és hatáskörök elosztásáról, illetve a költségek viseléséról. A polgármester a hvg.hu-nak azt mondta, már felvették a kapcsolatot a Pest megyei önkormányzattal,

a jegyzők már egyeztettek és meglepetésemre szolgált, hogy azt nyilatkozták, igazából velük sem tárgyalt a kormány.

Balogh Csaba szerint a legjobb az lenne, ha a rendeletet visszavonnák, a veszélyhelyzet ugyanis ezt nem indokolja. Ellenkező esetben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ezt javasolta a Facebookon Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is. Azt írta, „minden létező szereplőnek, a parlamentnek, az önkormányzatnak Alkotmánybírósághoz kell fordulnia első körben (akármilyen is a testület), és utána addig menni és harcolni, ameddig csak bírjuk szuflával”.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány merényletkísérletet követett el az önkormányzatok és az önkormányzatiság ellen. „Ez a kormányrendelet fenyegetést jelent minden magyar városra, a fővárosra ezúttal kisebb mértékben, mint például a megyei jogú városokra” – hangsúlyozta. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke pedig a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a kormány döntése a legrosszabb tanácsi időket idézi, azzal a különbséggel, hogy ott ugyanazon a politikai oldalon álltak a felek és az a település jutott előbbre, amelyiknek a vezetője ügyesebben tudott előnyöket kijárni. Most is ez történik azzal a különbséggel, hogy egyértelmű a választás: az ellenzéki városok, kerületek kerülnek rosszabb helyzetbe.

Zavar az erőben

A gödi képviselőtestületben hét ellenzéki és négy fideszes tag van. Az utóbbi hetekben a DK, az LMP és a Jobbik képviselői közös levélben jelezték pártvezetőiknek, hogy Balogh Csaba emberileg és politikailag is alkalmatlan a polgármesteri poszt betöltésére. Úgy tudjuk, egy hónapja tart a harc Gödön, az ellenzéki összefogáson belül. Értesülésünk szerint a DK képviselői úgy érezték, a momentumos polgármester háttérbe szorítja őket, diktatórikus vezetéssel vádolták meg. A helyiek szerint lehetetlenség eligazodni azon, hogy igazak-e az állítások vagy sem. Úgy látják,

megy a kakaskodás, összemarakodtak a koncon.

Erre utal, hogy két levelet is küldtek a kormányfőnek: az egyiket a polgármester jegyzi, és ebben tiltakozik a különleges gazdasági övezet kialakításáról szóló rendelet ellen. Ezt Baloghon kívül még két képviselő írta alá. A többiek külön levélben fordultak a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez, azt kérve, hogy osszák meg velük a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet. Úgy fogalmaztak, hogy készek a város érdekében kompromisszumot kötni,

véleményünk szerint nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a felek között

– írták.

A polgármester minderre úgy reagált, előfordul, hogy összevitatkoznak a képviselőkkel, mert másként látnak bizonyos helyi ügyeket, de a gödi különleges gazdasági övezet pont egy olyan téma, amiben össze tudnak fogni. Arra a kérdésre, mégis mi indokolta, hogy két levelet is küldtek a kormánynak, a polgármester azt válaszolta, „zavar volt az erőben”.