Kormányzati klímaterv: nem látszik, hogyan lesz karbonsemleges Magyarország

Kovács Gábor

4 perc

2020.01.29. 06:00

2020.01.29. 07:44

A kormány új stratégiája energiatakarékosabb Magyarországot képzel el, amit nap- és atomenergia hajt. Meglátjuk, mi lesz belőle

Migráció, szuverenitás, nemzet, család, keresztény kultúra – ezekkel a toposzokkal kezdődik a kormány új energia- és klímaterve (NEKT). A Kárpát-medence klímája is a világátlagnál jobban melegszik ugyan, de a fejlődő régiókban még súlyosabb hatások várhatók, így Magyarország

nem klímamigrációs kibocsátó állam lesz, hanem biztonságos célország

– szögezik le a szerzők. Az örök klasszikus, a rezsicsökkentés is felbukkan, már az előszóban. Szerencsére az iromány további része távol tartja magát a propagandától.

A dokumentumok szerint a „biztonságos célország” azért jóval kellemetlenebb hely lesz, mint napjainkban: a század végére az átlaghőmérséklet akár 3,5–4,5 fokkal magasabb lehet, több és hosszabb hőhullám várható, valamint kevesebb esős nap, így egyszerre lesz több aszály és árvíz. Ha a tudományos előrejelzések nem lennének elegendőek ahhoz, hogy a kormány komolyan vegye a klímaváltozást, elég tekintettel lennie a témában készült közvélemény-kutatás eredményeire. A kabinet ugyan alaposan eldugta a honlapján az EU által előírt felmérést, azt mégis – némi közfelháborodást követően – egy hét alatt több mint 200 ezren töltötték ki. A válaszadók igazán elsöprőnek mondható többsége, 97,9 százaléka támogatja, hogy Magyarország 2050-re elérje az Európai Unió által célul kitűzött klímasemlegességet. A stratégia szerint ez több mint 50 ezermilliárd forintba kerülne – ahogy Orbán Viktor korábban már megpendítette –, bár az továbbra sem látszik, minek alapján jött ki pont ez a szám. A 2030-as célok elérése 14,7 ezermilliárd forintnyi beruházást igényel, és ebben nincs benne az új paksi atomerőmű 4 ezermilliárd forintos ára. Igaz, a 2030-as célok még messze vannak a 2050-re esedékes zéró nettó kibocsátástól. Tíz év múlvára a cél mindössze az 1990-esnél 40 százalékkal alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátás elérése; ebbe még belefér évi bruttó 56,2 millió tonna szén-dioxidnak a légkörbe eregetése, ami csupán 12 százalékos csökkentést jelent a 2017-es szinthez képest.