Elment az akaraterő bajnoka: Benedek Tibor (1972–2020)
Életének 48. évében elhunyt Benedek Tibor háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó. Halálának hírét a szövetség jelentette be.
Benedek Tibor május 4-én jelentette be, hogy teljesen visszavonul minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől. Azt írta: a következő években kizárólag szurkolóként vesz részt a hazai vízilabdaéletben, illetve az UVSE szakmai munkájában, amelynek addig vezetőedzője volt. „Szerettem mester lenni, megkaptam tőle szinte ugyanazt az örömet, mint játékosként, és büszke vagyok a csapatra, amellyel másfél szezont együtt dolgoztam. Összességében elmondhatom, hogy szövetségi kapitányként és utánpótlásedzőként is mindent megkaptam, amit megkaphattam, sajnos mindent nem nyerhettem meg, de nem akarok telhetetlennek látszani” – írta akkor a 47 éves szakember. Jelezte még, hogy ezen kívül semmilyen nyilatkozatot nem kíván tenni, és döntése oka kizárólag magánjellegű.
Az 1972. július 12-én született Benedek Tibor a vízilabdasport elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb klasszisa volt.
Ötévesen, orvosi tanácsra kezdett úszni – gerincferdülése miatt. A vízilabdával édesapja, Benedek Miklós színművész kártyapartnere, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok pólós Csapó Gábor közreműködésével ismerkedett meg. Ő vitte le a KSI-be, ahonnan korosztályos sikerek és egy, a felnőtt bajnokságban eltöltött év után az Újpesti Dózsa igazolta le. A felnőtt válogatottban 1990 februárjában mutatkozott be.
Hatszoros magyar és hatszoros olasz bajnok, többszörös kupagyőztes. Magyarországon a KSI, az UTE és a Honvéd, Olaszországban a Racing Roma és az INA Assitalia Roma, valamint a Pro Recco játékosa volt. Az Újpesttel LEN Kupát, Szuperkupát és BEK-et, a Pro Reccóval Bajnokok Ligáját, majd Euroligát nyert.
A válogatottal öt olimpián vett részt, közülük hármat, a 2000-es sydney-it, a 2004-es athénit és a 2008-as pekingit megnyerte, akárcsak a 2003-as világbajnokságot és az 1997-es Európa-bajnokságot. Az 1999-es Eb-sikerről eltiltás miatt maradt le: tiltott összetevőt tartalmazó, fertőzés elleni kenőcs használata miatt büntették meg szigorúan.
A válogatottságtól 2008-ban vonult vissza, és segédedzőként szállt be a játékosok felkészítésébe. Játékosként 2012-ig volt aktív, a következő évtől 2016-ig a férfiválogatott szövetségi kapitányaként dolgozott. Szakvezetőként 2013-ban Barcelonában világbajnoki címet, 2014-ben Európa-bajnoki ezüstöt, 2016-ban Eb-bronzérmet nyert az együttesével, a riói olimpián az ötödik helyen végzett a csapata.
A HVG hetilapban együttese világbajnoki diadala után jelent meg vele portréinterjú. Abban arról beszélt, azért akart szövetségi kapitány lenni, mert úgy érezte, hogy éppen akkor értett a legjobban a vízilabdához. „Nem túl távoliak a játékosként szerzett tapasztalataim, de már van annyi rálátásom, hogy kapitányként hasznosíthassam. És persze kedvem is van hozzá.”
Benedek Tibor: Az ember egy dolgot tud csak igazán jól csinálni
„Húsz éve az az ars poeticám, hogy annyira keményen kell játszani a víz felett, hogy az ellenfélnek eszébe se jusson a verekedésre koncentrálni. Erre tanítom a játékosaimat is" - magyarázza a fair play receptjét a sikerkapitány Kemény Dénest váltó, 41 éves pólólegenda.
Az interjúban beszélt arról is, hogy 2001-ben szívritmuszavart diagnosztizáltak nála. Arra a kérdésre, nem félt-e, hogy az életével játszik, úgy válaszolt: „Ez a jobb oldali pitvari fibrilláció nem zárja ki az aktív sportot. Az ember persze ilyenkor azért megtanulja, hogy nem halhatatlan.”
2016 őszén jelentette be, hogy mandátuma lejárta után távozik a posztról. Azután csatlakozott az UVSE-hez, ahol több vezetői tisztséget is betöltött – fiatalokból épített fel ütőképes csapatot, amely a szakma elismerését is kivívta –, a magyar szövetségben pedig idén februárig az utánpótlás-bizottság elnöke volt.
Az úszósportok Hírességek csarnokának tagja volt, négyszer választották az év magyar vízilabdázójának (1992, 1993, 1994, 2002), 2013-ban pedig az év magyar szövetségi kapitánya lett.
Kemény Ferenc – akit pólós körökben csak Fecsó báként ismernek – a 24.hu-nak így emlékezett tanítványára, amikor az bejelentette a visszavonulását: „Kifogástalan viselkedésű, udvarias srác, akit minden helyzetben az iszonyatos lelkesedés és szorgalom jellemez. Nem egy eszméletlen gömbérzékkel megáldott labdazsonglőr, mindent beleadással pótolt, fejlesztette tökélyre tudását.” Kemény a Testnevelési Főiskolán is tanította Benedeket, így az edzői karrierjében is komoly szerepe volt. „Négy évig volt a hallgatóm, a szó összes pozitív értelmezésében” – mondta róla.
Kemény Dénes, akinek irányításával mindent megnyert, amit lehetett, s akinek másodedzője és utóda volt a szövetségi kapitányi poszton, azt mondta róla: „Az olimpiai bajnok csapataimat nagyon sokféle és szinte egytől egyig több szempontból kiemelkedő tudású sportemberek alkották. Ha közülük valamelyik kategóriában Tibort kell az élre helyeznem, akkor nem kell gondolkoznom; az akaraterőt mondom.”
Benedek a vízben Kemény szerint olyanban tudott példát mutatni, amellyel megfertőzte, magával húzta a többieket is. „Ezzel az elképesztő akaraterővel együtt járó példamutatása tette a csapaton belül nélkülözhetetlenné, avagy a csapat nélküle nem érte volna el ezeket az eredményeket.”