Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Kivételes kiállítás nyílt Gentben, de nem csak ezért érdemes odamenni. Jan van Eyck és társai remekművein kívül sok különleges látni- és ennivaló van a belgiumi – egészen pontosan flandriai – városban.
A korai németalföldi festészet kiemelkedő alakjának, Jan van Eycknak közel húsz remekműve együtt látható más jeles festők korabeli alkotásaival a genti Szépművészeti Múzeum minap nyílt és április végéig nyitva tartó kiállításán.
A város leghíresebb látványosságának, A bárány imádása című szárnyas oltárának nyolc, frissen restaurált tábláját pedig a Szent Bávó-katedrális előterében állítják ki (ld. a fenti borítóképen).
A Van Eyck fivérek eredetileg húsz táblából álló, 4,4 x 3,4 méteres művét egy gazdag genti házaspár, Joos Vijd és neje 1426-ban rendelte meg Huberttől, akinek a halála után 1432-ben az öccse, Jan fejezte be. Az oltárkép története kalandos, a táblái évtizedeken át vándoroltak, a nácik elől Franciaországba vitték, majd 1945-ben egy tiroli sóbányában találták meg amerikai katonák.
A sztorit egy gyermekien naiv amerikai film is feldolgozta, Műkincsvadászok címmel, George Clooney-val a címszerepben. Két tábláját még 1934 áprilisában ellopták, de csak az egyik került elő, a másikat másolat helyettesíti.
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Pannonhalmán mondta el augusztus 20-i ünnepi beszédét a Tisza Párt elnöke.
Kína és Oroszország is részt venne a kidolgozásban, dobta fel az orosz külügyminiszter.
A rendőrség ugyanakkor nem akarja elárulni, hogy milyen bűncselekmény gyanújával indítottak eljárást.