Mireille Mathieu: "Piaf az Piaf, Mathieu az Mathieu"
Miközben Franciaországban már leginkább csak a hivatalos állami ünnepségeken lép fel, népszerűsége világszerte töretlen. Azt mondja, egész életében a saját útját járta, de tisztában van vele, hogy manapság már nem divat hűségesen kitartani egy bizonyos zenei stílus mellett. Portréinterjú a március 3-án Budapesten koncertező Mireille Mathieu-vel.
HVG: Igaz, miszerint az első dolog, amit „lecsekkol” egy szállodában, az a fürdőszoba?
Mireille Mathieu: Nagyon szegény világból jöttem. Sötét barakkban laktunk a szüleimmel meg a testvéreimmel. Ismeretlen fogalom volt számunkra a zuhanyzó, lavórban mosakodtunk. A tanító nénim néha megengedte, hogy az iskolában fürödjek. Ezért van az, hogy a legszebb luxuslakosztályokban is megnézem, van-e zuhanyzó a fürdőszobában.
HVG: Államfőkhöz mondják bejáratosnak. Élvezi a privilegizált helyzetet?
M.M.: A hivatásom révén világutazó vagyok, éppúgy énekeltem brazil szegénynegyedekben, mint elnökök, koronás fők előtt. Putyin személyesen köszöntött a hetvenedik születésnapomon. Zeman cseh elnök megnyittatta a tiszteletemre a prágai vár különtermeit. Valamiféle nosztalgiát testesítek meg az ő szemükben Franciaország iránt. Örülök, ha találkozom velük, de nem én keresem a társaságukat.
HVG: Évtizedek óta védjegye a kis fekete ruha fehér gallérral, csakúgy, mint a bubifrizura. Nem unta még meg? Nem szeret kísérletezni a megjelenésével?