Orbán Viktor által most bejelentett intézkedések kellemetlenek, de elfogadhatóak. Az első számú prioritás ugyanis az általános iskolák és az óvodák nyitva tartása és a gazdaság működtetése. Ha már korábban elcsesztük, akkor ennek érdekében kénytelenek leszünk most áldozatot hozni.
Én nem tudom, hogy hányszor és mekkora hangerővel kell még elismételni többünk valós álláspontját a mindenféle ráakasztott rágalmakkal szemben. Természetesen van járvány, és természetesen egy járványnak áldozatai vannak. Nagyon sajnálom, ha valaki tőlem értesül róla, és emiatt én vagyok a szörnyeteg, de az élet olyan, hogy egyszer vége lesz. Mind meghalunk. Az pedig márciusban világosan látszott, hogy ez a járvány az éven belüli halálozásokat fogja átrendezni. Amennyiben jön egy (félig) ismeretlen vírus, úgy fokozatosan és a legszükségesebbekre korlátozva vezetünk be intézkedéseket.
Még az is megeshet, hogy a koronavírus lesz az új Özönvíz, és ez törli el az emberiséget a Föld felszínéről. Fölöttébb valószínűtlen, de nem zárhatjuk ki. Ellenben nem zárhatjuk ki azt sem, hogy az ismeretlennel szemben hozott drasztikus intézkedések kára - emberéleteket is beleértve - nagyobb lesz, mint amit a vírus magától okozott volna.
Tehetjük még azt is, hogy szobatudósokra hagyatkozunk, akik papíron kiszámolják, hogy milyennek kéne lennie az életnek, majd ha nem olyan, akkor megkísérlik hozzáigazítani. Ennek tragédia a vége. Talán a tragédiát elkerüljük, de a helyzet valóban rossz.