Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől

Nem véletlen, hogy – a sokéves gyakorlattól eltérően – az idén államilag támogatott helyekre is lehet pályázni a felsőoktatási pótfelvételin. Korábban ez szinte lehetetlen volt, csak nagy néha adódott egy-egy kivétel, mint például tavaly a Miskolci Egyetem gyógypedagógus szakja. Minden más esetben a pótfelvételizők csak költségtérítéses képzést választhattak, ha nem sikerült az általános eljárásban bekerülniük. Az idén azonban a tavalyinál 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek normál eljárásban egyetemre, s bár akit lehetett, igyekeztek felvenni az intézmények, így is az utóbbi húsz év negatív rekordját hozta a mostani felvételi. Ez magyarázza, hogy a felsőoktatást irányító Innovációs és Technológiai Minisztérium ezúttal nem csak költségtérítéses helyekre hirdet meg pótfelvételit.

A kormánynak lassan sikerül taccsra vágnia a felsőoktatást

Az utóbbi húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma, mint az idén: mindössze 91 460 diák szeretne továbbtanulni.

A hivatalos kommunikáció szerint egy idén életbe lépő felvételi előfeltétel, az emelt szintű érettségi szükségessége miatt jelentkezhetett jóval kevesebb diák az egyetemekre. A pótfelvételin is követelmény az emelt szint, ám ott egy fokkal könnyebb helyzetben vannak a jelentkezni vágyók.

Tudják, mi az a ponthatár, amely alatt nem kerülhetnek be egy adott szakra, a küszöb ugyanis nem lehet alacsonyabb a július 23-án meghatározottnál. Ennek fényében be tudják lőni, hova van esélyük bekerülni – ez már csak azért is fontos, mert az általános eljárással ellentétben pótfelvételin csak egy intézménybe és egy szakra lehet jelentkezni (igaz, annak államilag támogatott és költségtérítéses változatára is). Azok is starthoz állhatnak, akiket júliusban sehová nem vettek fel, s azok is, akik a tavasszal nem is jelentkeztek egyik egyetemre se. A minisztérium nyilván abban bízik, hogy aki tavasszal még megijedt az emelt szint jelentette kihívástól, az a letett érettségi birtokában esetleg meggondolja magát.

Azt, hogy végül hány új diák kerül be az egyetemekre a pótfelvételin, egyelőre nem lehet sejteni. Amíg csak költségtérítéses helyeket hirdettek meg, általában 5–6 ezer hallgató jutott be ilyen módon a felsőoktatásba; most, hogy állami támogatásos képzésre is lehet jelentkezni, nyilván nő a számuk. Erre pedig számos intézménynek égető szüksége is lenne.

Indul a pótfelvételi: egyre több képzésen lehet állami protekcióval tanulni

Egy tavalyi precedens után most már több állami ösztöndíjas - magyarul tandíjmentes - helyet hirdetnek meg az egyetemek a pótfelvételin.

Egyes, főleg vidéki egyetemek ugyanis nagyon komoly hallgatószám-veszteséget szenvedtek el idén. A jelenlegi kormányzat által különösen kedvelt – Palkovics László miniszter egykor rektorhelyettes is volt ott – kecskeméti Neumann János Egyetemre például csak feleannyi diákot tudtak felvenni, mint tavaly. Az új típusú közgazdasági képzés fellegvárának szánt, Matolcsy György MNB-elnök támogatását is élvező Gazdaságtudományi Karon lényegében nem esett vissza a felvettek száma, műszaki, agrár- vagy pedagógusképzésbe viszont kirívóan kevesen kerültek be.