Festményeinek döntő többsége még a XX. században született, világhírű azonban a XXI. században lett Reigl Judit, aki még élvezhette a sikert – életműve kivételesen hosszú és eredményes pálya után néhány napja vált véglegesen lezárttá.
S hogy miért az időbeli különbség a nagy művek születése és jelentőségük elismerése között? A válasz nem egyszerű; fontos szerepet játszik benne például az, hogy míg néhány évtizede a századelő, illetve a második világháború előtti korszak, a „klasszikus modern” művészet volt a sláger, a gyűjtők újabb nemzedékeinek érdeklődése immár az 1950-es és 1960-as évek felé fordult, ami időben ugyanolyan távolságra van már tőlük, mint az 1910-es és az 1930-as évek művészete az előző nemzedékektől.
Reigl Judit: Kitörés, 1955 /// Szabad akarat
A Sotheby's jóvoltából
Ennél konkrétabb, már Reigl Judit munkásságához köthető ok, hogy műveinek dinamikája, feszültsége, elementáris ereje pontosan ragadja meg a napjaink bonyolult világában eligazodni igyekvő, egyszerre elszánt, vállalkozó kedvű, ugyanakkor szorongó ember életérzéseit.
