Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az eddig lavírozó Németország elhatározása kell ahhoz, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése miatt a Nyugat esetleg ismét szankciókkal sújtsa Putyin birodalmát. Az elszántságot gyöngítheti a konkrét bizonyíték hiánya és gazdasági érdekek, s Moszkváról leperegtek az eddigi szankciók.
George W. Bush amerikai elnök a 2001-ben Szlovéniában tartott csúcstalálkozójuk után kijelentette, hogy belenézett az új orosz államfő, Vlagyimir Putyin szemébe, s a lelkébe belelátva „nagyon egyenes, megbízható embert” talált. A 2008-as elnökválasztás első vitáján, ezt kifigurázva,
John McCain republikánus elnökjelölt azt mondta, ő is belenézett Putyin szemébe, ám ott csak három betűt látott: a K-t, a G-t és a B-t.
A Fehér Ház jelenlegi ura, Donald Trump viszont semmit sem akar látni. Ahogy félresöpörte az egymást követő jelentéseket a demokrata riválisa, Hillary Clinton 2016-os választás előtti lejáratására szervezett orosz beavatkozásról, úgy minősítette a hétvégén elégtelennek az eddig napvilágra került bizonyítékokat Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezéséről.
Másként látja ezt a NATO, amelynek tagjai Jens Stoltenberg főtitkár bejelentése szerint a pénteki tanácskozásukon bizonyítottnak látták, hogy Navalnijt – akit hétfőn felébresztettek a mesterséges kómájából a berlini Charité egyetemi kórházban – a Szovjetunió által kifejlesztett novicsokkal mérgezték meg.
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Az amerikai elnök a bűnözőknek is hadat üzent, miután egy kormányzati alkalmazottat támadás ért.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.
Vasárnap este történt a tragédia.