Foglalkoznunk kell a betonnal – rosszabb, mint a műanyag vagy az autók

A világ elbetonosodásának aggasztó jele, hogy egyre több tengerpartot borít be a szürke, kőszerű építőanyag. A kínai partok nagyjából 60 százalékát, de az Egyesült Államok partszakaszainak is a hetedét betonozták már le teljesen – hívta fel a figyelmet a BBC Future magazin minapi összeállítása. Pedig a természet erőinek ellenálló, olcsó és könnyen alakítható anyag elterjedésének komoly környezeti hatása van, hiszen a sima felületek az óceánokban jelentősen csökkentik a part menti élővilág esélyeit, sokszínűségét.

Ez csak egy azon aggodalmak közül, amelyek a világ legelterjedtebb építőanyaga kapcsán jó ideje foglalkoztatják a szakértőket. A beton a modern világ fejlődésének alapja, az elmúlt kétszáz évben hozzájárult a természet „megszelídítéséhez”: gátakat, hidakat, utakat, lakó- és középületeket húztak fel a segítségével, minden korábbit meghaladó méretekben és sebességgel; sok helyütt ez a záloga a tiszta, egészséges és fertőzésmentes lakókörnyezetnek. Kétségbevonhatatlan előnyei mellett azonban egyre több hátrányát is emlegetik.

A beton alapvetően változtatja meg az emberiség kapcsolatát a Földdel – foglalta össze másfél évvel ezelőtti cikkében Jonathan Watts, a The Guardian című napilap szerkesztője. Természeti élőhelyeket vesz el és tesz tönkre, növelve ezzel a biodiverzitás-krízist (ami egyes szakértők szerint legalább olyan fenyegető, mint a klímaválság), erősíti a nyarakat egyre elviselhetetlenebbé tevő városi hőszigetek kialakulását, a folyók korlátok közé zárásával vagy a városi zöld terek lefedésével mind nagyobb áradások pusztítanak, a készítése és a lerombolása során keletkező nagy mennyiségű por pedig növeli a légúti betegségek kockázatát. További probléma, hogy előállítása rettentő víz- és homokigényes – előbbi miatt ivó- és öntözővizet pazarolnak el, utóbbi érdekében folyómedreket és tengerpartokat pusztítanak.

A legsúlyosabb és manapság legtöbbet hangoztatott vád azonban az, hogy a beton előállítása során rengeteg szén-dioxid jut a légkörbe.