Az álom és a valóság határán kóborlunk Horvát Lili különös és lebilincselő filmjében

A Bálint István ötletén alapuló, Halász Péter és Koós Anna-féle lakásszínházi darab, az 1972-es Felkészülés meghatározatlan idejű együttlétre ihlette Horvát Lili második nagyjátékfilmjének figyelemfelkeltő címét. A szerzői mű mottója Sylvia Plath kedvenc saját verse, a Mad Girl's Love Song utolsó passzusa, amely Závada Péter fordításában így végződik: „Azt hiszem, tényleg csak a fejemben létezel.”

Az USA-ban élő, negyven év körüli idegsebész, Vizy Márta (Stork Natasa) egy New Jersey-i konferencián ismerkedik meg kollégájával, Drexler Jánossal (Bodó Viktor). Megállapodnak, hogy egy hónap múlva találkoznak a Szabadság híd pesti oldalán, ám a nő hiába várakozik. Mégis úgy dönt, végleg hazatér. Merthogy egyre megy, valóság-e mindaz, ami a fejébe költözött, vagy a képzelete, netán a megzavarodott elméje űz vele kegyetlen tréfát, ha egyvalamiben bizonyos: ez a férfi az élete szerelme.

Bodó Viktor és Stork Natasa /// Álmok álmodói

Felkészülés meghatározhatatlan ideig tartó együttlétre

A 35 milliméteres filmtekercsre forgatott munka manírok nélkül teremti meg a feszültséget, a „suspense”-t, és tartja fönn azt igen sokáig. Ezért ugyanazok a kérdések sorjáz(hat)nak a nézőben, mint a történéseket a pszichológusával tárgyilagosan megosztó hősnőben.