A járvány okozta szorongás már önmagában is nehezen viselhető el, ám a magyar lakosságnak a kormányzati kommunikáció keltette félelmekkel is meg kell birkóznia. „Mentálisan nagyon kiszolgáltatott mindenki, látva, milyen gyakran szerepel a magas vérnyomás, a túlsúly vagy a cukorbetegség a halottak kísérőbetegségének listáján” – mondja Spányik András foglalkozás-egészségügyi szakorvos, akit kényszerű karanténjában ért utol a HVG.
A kormány a járvány kezdete óta hangsúlyozza, hogy „idős, krónikus betegek” vesztik életüket a vírus következtében. Ennek bizonyítására a hivatalos adatok között feltüntetik az elhunytak minden ismert betegségét. Törvényszerű, hogy azok az egészségügyi problémák bukkannak fel a leggyakrabban, amelyeket népbetegségeknek is nevezhetünk. Ilyen a magas vérnyomás, amelyre 60 év felett minden második magyar panaszkodik. És minő véletlen, a halálozási statisztikában is hozzávetőleg az elhunytak felénél jelez magas vérnyomást az adatközlő. Akkor vajon ez a betegség kiemelt rizikófaktort jelent, vagy sem? És milyen mellékhatásokkal jár, ha valakiben alaptalanul keltenek félelmet egy alapbetegsége miatt?
A halál oka csak akkor vitathatatlan, ha a beteg a koronavírus okozta tüdőgyulladás következtében veszti életét – magyarázza Pető László, a MÁV Kórház tüdőgyógyásza. Ebben az esetben nem is nehéz felállítani a diagnózist. Egy CT-felvételen teljesen másként néz ki egy vírusos tüdőgyulladás, mint egy hagyományos.
„Képzeljen el egy sík terepet, amire foltokban hó esik: hát pont így néz ki. Minél több a hó, annál rosszabb a helyzet”
– mondja a pulmonológus. A betegség során azt látják, hogy „a beteg tüdeje nem tud elég oxigént felvenni, és hiába teszik lélegeztetőgépre, a fertőzés miatt elveszett légzőfelületet nem lehet visszanyerni”. Már csak ezért sem várhat csodát senki a lélegeztetéstől. Pető szerint „a betegek körülbelül felét, sajnos, csak holtan tudják levenni a gépről”.
Az orvosi kamara szerint Magyarországon is fel kell készülni arra, hogy bekövetkezhet az is, ami Olaszországban történt tavasszal, amikor a kórházakra nehezedő nyomás miatt az egészségügyi stábnak arról kellett dönteni, melyik beteg kezeléséről mondjanak le, hogy azokon segíthessenek, akiknek több esélyük van felépülni. Hegedűs Zsolttal, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnökével beszélgettünk arról: ki fogja ezt a döntést meghozni, hogy készítik fel őt erre, és ki beszél majd erről a beteggel és a családjával?
Tóth Sándor biológus hozzáteszi, hogy az Egyesült Államokban a lélegeztetőgépek alkalmazását mindaddig nem is javasolják, amíg spontán légzőmozgása van a tüdőnek. „A gép túlnyomással juttatja be a levegőkeveréket a szervezetbe, és ennek az extra nyomásnak a következtében a tüdő szétesik. A gyulladással érintett rész olyan elgyöngült szöveti állapotban van, hogy a nyomás következtében szétmállik” – teszi hozzá.