Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A járvány okozta szorongás már önmagában is nehezen viselhető el, ám a magyar lakosságnak a kormányzati kommunikáció keltette félelmekkel is meg kell birkóznia. „Mentálisan nagyon kiszolgáltatott mindenki, látva, milyen gyakran szerepel a magas vérnyomás, a túlsúly vagy a cukorbetegség a halottak kísérőbetegségének listáján” – mondja Spányik András foglalkozás-egészségügyi szakorvos, akit kényszerű karanténjában ért utol a HVG.
A kormány a járvány kezdete óta hangsúlyozza, hogy „idős, krónikus betegek” vesztik életüket a vírus következtében. Ennek bizonyítására a hivatalos adatok között feltüntetik az elhunytak minden ismert betegségét. Törvényszerű, hogy azok az egészségügyi problémák bukkannak fel a leggyakrabban, amelyeket népbetegségeknek is nevezhetünk. Ilyen a magas vérnyomás, amelyre 60 év felett minden második magyar panaszkodik. És minő véletlen, a halálozási statisztikában is hozzávetőleg az elhunytak felénél jelez magas vérnyomást az adatközlő. Akkor vajon ez a betegség kiemelt rizikófaktort jelent, vagy sem? És milyen mellékhatásokkal jár, ha valakiben alaptalanul keltenek félelmet egy alapbetegsége miatt?
Egyértelmű helyzetek
A halál oka csak akkor vitathatatlan, ha a beteg a koronavírus okozta tüdőgyulladás következtében veszti életét – magyarázza Pető László, a MÁV Kórház tüdőgyógyásza. Ebben az esetben nem is nehéz felállítani a diagnózist. Egy CT-felvételen teljesen másként néz ki egy vírusos tüdőgyulladás, mint egy hagyományos.
„Képzeljen el egy sík terepet, amire foltokban hó esik: hát pont így néz ki. Minél több a hó, annál rosszabb a helyzet”
– mondja a pulmonológus. A betegség során azt látják, hogy „a beteg tüdeje nem tud elég oxigént felvenni, és hiába teszik lélegeztetőgépre, a fertőzés miatt elveszett légzőfelületet nem lehet visszanyerni”. Már csak ezért sem várhat csodát senki a lélegeztetéstől. Pető szerint „a betegek körülbelül felét, sajnos, csak holtan tudják levenni a gépről”.
Mi történik, ha arról kell dönteni, melyik beteg kap túlélési esélyt, és melyik nem?
Az orvosi kamara szerint Magyarországon is fel kell készülni arra, hogy bekövetkezhet az is, ami Olaszországban történt tavasszal, amikor a kórházakra nehezedő nyomás miatt az egészségügyi stábnak arról kellett dönteni, melyik beteg kezeléséről mondjanak le, hogy azokon segíthessenek, akiknek több esélyük van felépülni.
Tóth Sándor biológus hozzáteszi, hogy az Egyesült Államokban a lélegeztetőgépek alkalmazását mindaddig nem is javasolják, amíg spontán légzőmozgása van a tüdőnek. „A gép túlnyomással juttatja be a levegőkeveréket a szervezetbe, és ennek az extra nyomásnak a következtében a tüdő szétesik. A gyulladással érintett rész olyan elgyöngült szöveti állapotban van, hogy a nyomás következtében szétmállik” – teszi hozzá.
